Menu
in

Mi van a nevedben?

110912nevnap

110912nevnapAmikor kiderül, hogy gyermeket várunk az első gondolatunk az, hogy vajon milyen nemű lesz. Az első gyereknél ez még annyira nem fontos (hacsak nincs valami nemhez kötött öröklődő genetikai betegség), a másodiknál már vannak bizonyos reményeink, és ha bevállalunk egy harmadikat is, és az első kettő azonos nemű, akkor már nagyon vágyunk egy másik nemű gyerekre. Persze az a legfontosabb, hogy egészséges gyerekeink legyenek, de azért néha ez nem elég, és többet akarunk.

De ha már tudjuk, hogy fiunk, vagy lányunk fog születni, akkor elkezdődik a nevek keresése. Persze így is sokakat ér meglepetés a szülőszobán, de azért manapság a 4d-s ultrahang korában már pontosabbak a diagnózisok. Szóval a leendő anyuka és apuka elkezd nevek után kutatni.

Ez komoly próbatétele a türelemnek és a párokat összefűző szeretetnek, mert komoly vitákat gerjeszt(het) ez a téma. Ott van először is az, hogy kinek melyik név tetszik, illetve melyik névhez milyen emlékük kötődik: egy nagyon utálatos osztálytárs, vagy egy unszimpatikus szomszéd, stb. Hiába szép egy név, ha a másiknak valami rossz emléke fűződik hozzá, akkor annak lőttek.

 

A névadás egyik alap kritériuma a vezetéknév. Vagyis mennyire hosszú és milyen betűre végződik. Aztán ott van az egy név, két név problémája. Nálunk a gyerekeknek két keresztneve van, egyrészt hagyomány tiszteletből, másrészt azért, hogy ha nagyon nem lennének kibékülve az első nevükkel legyen választási lehetőségük. Nekünk még egy olyan heppünk is volt, hogy a gyerekek nevét ne lehessen idegen nyelvre lefordítani.

Érdekes azonban megfigyelni, hogy egyre több magyar szülő ad külföldi nevet a gyerekeiknek, pl: Kevin, Christopher, stb. Nekem személy szerint nem nagyon tetszik, de ez az én gondom. Sokan arra törekednek, hogy az átlagos vezetéknév mellé találjanak valami meghökkentő keresztnevet, hogy a gyereket ezáltal kiemeljék a „szürkeségből”. Nagy divat volt a Vanessza, Dzsesszika, Dzsenifer és a többi is az átlagos magyar vezetéknevekkel. Aztán persze vannak olyanok is, akik szeretik meglovagolni az éppen futó sorozatokat.

És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a divatot szeretik követni. Érdekes, hogy vannak bizonyos korszakok. Volt egy Andrea és Krisztina korszak a 60-as 70-es években, aztán jött egy Norbert éra és persze jöttek a Henrietták és Nikoletták is a Krisztiánokkal együtt. Majd egy nagy hulláma jött a Dávidoknak, Dánieleknek, Gergőknek és Gergelyeknek és aztán jöttek a Rozik, és az Annák, Csengék, Hangák, Hannák.

A nagy névkorszakok előtt pedig az volt a szokás, hogy az elsőszülött gyerek mindig az azonos nevű szülő nevét kapta. Aztán már a gyerek „hozta magával a nevét”, vagyis azt a nevet kapta, amelyik napon született. Egyesek szerint nem szerencsés a szülő nevét adni a gyereknek, mert óhatatlanul a sorsát is átadja neki.

Végül pedig vannak olyan szülők, akik a nevek jelentését veszik alapul és ez alapján döntenek. Legyen akárhogy is: jó nevet találni nem egyszerű, ami nem teszi nevetség tárgyává a gyereket az oviban és az iskolában, ami passzol a vezetéknévhez, és ami talán a legfontosabb: passzol a gyerek személyiségéhez. Ismerek jó néhány olyan embert, akinek a szülei annyira nem találták el a megfelelő nevet, hogy később nevet változtattak. És ettől mintha teljesen új emberekké váltak volna: újjászülettek és végre önmagukra találtak.

Szóval nem egyszerű megtalálni a megfelelő nevet, de nem is lehetetlen, csak kitartás kell hozzá.

Ti ismeritek a saját nevetek jelentését?

Legközelebb a táplálásról lesz szó, és annak minden öröméről és gyötrelméről.

Nóra

Leave a Reply

Exit mobile version