Menu
in ,

A török-kori palánkvárban kutakodnak

Dulyás András az ásatáson

Talán kevesen tudják, hogy a Szarvason folyó nagyberuházások kapcsán régészeti kutatások is zajlanak. Ezeket a munkálatokat a Munkácsy Mihály Múzeum megbízásából Gulyás András, a Tessedik Sámuel Múzeum régésze felügyeli és irányítja.

– A kulturális örökségvédelmi törvény szerint minden uniós beruházáshoz előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Ez jelen esetben is megtörtént, s mivel erősen bolygatott talajról van szó, ezért csupán régészeti megfigyelést tartottunk szükségesnek – mondta Gulyás András, amikor csütörtökön felkerestük a Vajda Péter utcán folyó munkálatok helyszínén. Az Ótemplom szomszédságában azonban egy megépítendő szökőkút és annak gépháza áll majd. A gépház 2,5 méter mélységig nyúlik le a földbe, ezért itt a leletek megmentése érdekében régészeti szelvényt kellett nyitni. A munkálatok a beruházást nem lassítják.

– A korábbi kutatásokból illetve régi katonai térképekből is tudjuk, hogy a török korban itt egy palánkvár állt. A várárkot 1978-ban dr. Juhász Irén régész tárta fel a gyakorló óvoda területén. Mi most több szelvényben vizsgáljuk a talajt. Az első szelvényben (ezt már betemettük) két modern kori gabonatárolót találtunk, benne elszenült gabonával, állati csontokkal és edénytöredékekkel. A második szelvényben, ahol most dolgozunk, mintegy 70-80 centiméter mélységben, azaz a török kor szintjén találtunk egy török szemetesgödröt. Kerámia-töredékek, tojáshéjak és egyéb tárgyak is előkerültek, amelyek már régészeti szempontból is érdekesek lehetnek. Hogy mennyire, az majd a tisztítás után derül ki. A szemetesgödör további részeinek feltárása érdekében szeretnénk kibővíteni a jelenlegi szelvényünket– avatott be a részletekbe Gulyás András. Hozzátette: jelenleg már a bronzkori szint (1 méter alatti réteg) feltárásánál tartanak, ahol eddig csupán néhány edénytöredékre bukkantak.

A Tessedik Sámuel Múzeum régésze távolabbi terveikről elmondta: a Szent István Egyetem szarvasi karainak területén, illetve a Bolza-kastély udvarán is szeretnének később kutatásokat folytatni, hogy pontosabb képet kapjanak az egykori palánkvárról.

A munkálatokban Gulyás Andrást a múzeum egy (nem régész) munkatársa és egy diákmunkás is segíti. Valamennyi jelenleg folyó és a közeljövőben kezdődő nagyberuházás (városközpont rehabilitációja, szennyvíz-hálózat és belvízcsatorna-hálózat bővítése, geotermikus hálózat bővítése) esetében a régészeti felügyeletet Gulyás András látja el.

Leave a Reply

Exit mobile version