in ,

Kertbarátok Temerinben, Illés-napon

Tessedik Sámuel Kertbarát Kör delegációja Temerinben járt Illés-napon. Ha július 20, és Temerin, akkor Illés–nap, és akkor fogadalmi nap, munkatilalom, felvonulás, szentmise, és esti vigalom. 1854 óta, a zavaros időszakokat leszámítva ez mindég így van ekkortájt. A visszatelepült magyarok ekkor fogadták meg ugyanis, hogy hálát adnak ezen a napon az újrakezdésért.

Temerin egyébként a legdélebbi magyarok lakta város Újvidéktől nem messze. 1332-ben említik az iratok először. Németek is letelepedtek itt régen, hogy aztán kitelepítsék őket. Kishegyessel- Ruzsa Magdi szülővárosával-, gyakran összefonódott a történelmük. A lakosságnak közel fele még magyar, katolikus, és ebből nem engednek, bár nagy a szerbek nyomása…

Hajdú Pál titkár vezette delegációnak tagja volt még Demeter Péter szakmai vezető és felesége, Edit, valamint dr. Reszkető Péter. A csapat kora hajnalban indult, de így is három óra volt Röszkén a határátlépés. Most is a törökök inváziója…

Kérdezte is a magyar vámos, hogy maguk nem hallgatnak rádiót? Mondtuk, de igen, ám Temerinbe megyünk Illés-napra, és ez most van. Temerin- ragyogott fel a vámos szeme, ott nagyon jó szilvapálinka van! Igen tudjuk, kóstoltuk…

Nos, le is késtük a felvonulást és a szentmise elejét, de a temerini kertbarátok igazi magyaros vendéglátásban részesítettek.

A temerini kertbarát egyesület egyébként tagja a Magyar Kertbarát Szövetségnek is. Magyarországról, például Veszprém-megyéből több csapat, buszokkal volt ott ezen a neves napon. Szarvasiak 2009 óta vannak szorosabb kapcsolatban az ottaniakkal, azóta járnak oda, ők meg ide. A temerini kertbarátokat Hajdú Pál titkár köszöntötte a találkozón.

A felvonulás és a szentmise után a telepi iskola tágas udvarán felállított sátorvárosban ültek le a kertbarátok egy kis beszélgetésre, köszöntőre. Az esti program is reményteljesnek tűnt, látva a bográcsok sorát és a színpadot.

Délután igazi népünnepélyként folytatódott az Illés-nap: a falu apraja-nagyja megtöltötte az iskolaudvart. Kenyéráldás, köszöntők, majd zene-tánc, igazi búcsú-hangulat. Közben kiállítások, vásári kirakodó, szórakozás. Szerencsére jó volt a hangosítás, így a sátrak alatt tudtunk nyugodtan beszélgetni a helyi és a többi vendég kertbaráttal. Ezer embert tudtak leültetni és paprikással megetetni!

Ja és a birka-marha paprikás? Nos, a paprikás lehet, hogy nem volt olyan piros, mint a szarvason megszokott, és a babérlevél is egy kicsinykét kilógott a fűszerek közül, de nagyon finom volt. Köszönjük a temerini kertbarátoknak a vendéglátást, és reméljük vissza fogunk tudni adni valamit nekik itt, Szarvason, legközelebb, mondjuk a szilvanapon. eRPé

Történelmi számvetés a száz éve kitört háborúról

Tornaszobát kap a Hársliget Óvoda