Menu
in , , ,

Moszatpáfrány invázió Szarvason

Szarvas lakossága megdöbbenve tapasztalta múlt héten, hogy a Holt-Körös vizén összefüggő, vöröslő hínármezők úsztak. Többen is kérdezték tőlem, hogy milyen élőlény ez, mi lehet ennek a jelenségnek az oka és milyen hatással van ez a holtág élővilágára.

A jelenséget egy amerikai eredetű vízinövény, a moszatpáfrány (Azolla filiculoides) inváziója okozza, amely ősszel vörösre színeződik. A faj mintegy 50 éve került Szarvasra, az Öntözési Kutatóintézet Galambosi Rizstelepére, ahol zöldtrágyaként való felhasználásával kísérleteztek. A rizstelepről kiszabadulva a növény megtelepedett a holtágban és a Hármas-Körös árterében is. A moszatpáfrány decemberi inváziója meglepő, hiszen egy szubtrópusi fajról van szó. 2006 telén hasonló inváziót tapasztaltak Keszthely közelében is egy kisebb csatornában. Idei robbanásszerű elszaporodásának egyik feltételezhető oka a 2013-as rendkívül enyhe tél lehet, amikor is nagy számban élte túl a hideget ez az egyébként fagyérzékeny növény. Minden bizonnyal a növények egy része a környező belvízelvezető csatornákból került be a holtágba a november végi csapadékos időjárás miatt. Már szeptember-október folyamán is megfigyelhető volt a növény a holtágban, de robbanásszerű megjelenését, az összefüggő mezők kialakulását csak december első hetében tapasztaltuk.

Kérdés, hogy az esztétikai problémán túl mivel járhat ez a holtág számára. A növény hatásának egy része azonnal jelentkezik. Leárnyékolja a vízfelületet, akadályozza a víz áramlását. Komolyabb aggodalomra ad okot, hogy a moszatpáfrány levelében olyan kékalgák (Anabaena azollae) élnek, amelyek képesek a levegő nitrogénjét megkötni, és ezzel komoly vízminőség romlást okozni. A moszatpáfrányt egyfajta „szupernövénynek” tartják. Kedvező körülmények között pár nap alatt képes testtömegének megduplázására! Ha megfelelőek lettek volna a körülmények 2-3 napon belül katasztrófahelyzet alakulhatott volna ki a holtágban! Az egész vízfelületet elboríthatta volna a növény. Hideg időben biztosan kisebb a növekedés üteme, de ezt nehéz megjósolni. A fagyok beköszöntével a növény elpusztul. De az igazi gondok csak ekkor adódtak volna. A bomlási folyamatok oxigénigénye miatt ugyanis könnyen oxigénhiány alakulhat ki a holtágban, ami katasztrofális halpusztulással jár. A nagyobb gond, hogy a nitrogén felszabadulása miatt komoly vízvirágzás alakulhat ki a következő évben. Ezeket a problémákat talán lehet csökkenteni a vízszint emelésével és a víz áramoltatásával. És végül ez a biomassza tömeg jelentősen hozzájárul a holtág feliszapolódásához is.

A hirtelen kialakult problémáról tájékoztattam az illetékeseket, és a holtág kezelője a hétvégén kissé megemelte a vízszintet. A vízáramlás a növények jelentős részét eltűntette a holtág városi szakaszáról és remélhetőleg az egész Holt-Körösből is. A történet mindenesetre fontos tanulsággal kell szolgáljon. Ez a moszatpáfrány invázió csak egy tünet, jelzi a holtág nem megfelelő ökológiai állapotát, a vízminőség további romlását. A jövőben erre a növényre is oda kell figyelni, és érdemes lenne a holtág és a csatornákon keresztül beérkező belvizek minőségét is folyamatosan nyomon követni, amiben partnerek a helyi oktatási és kutatási intézmények.

Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens
SZIE GAEK

Leave a Reply

Exit mobile version