Menu
in ,

95 éve fáj

A legautentikusabb helyszínen, történelmi Magyarország mértani közepén emlékeztek a 95 évvel ezelőtt aláírt békediktátumra. A hagyományokhoz híven a magyar és a székely Himnusz is felcsendült, majd Molnár Dániel, a Cervinus Teátrum stúdiójának növendéke Sajó Sándor: Magyarnak lenni címmű költeményével utalt a hazaszeretet és az identitástudat fontosságára.

A szavalat gondolatiságát a szarvasi férfikar zenével fokozta. Az. I. világháborús katonadalok felidézték az évszázaddal ezelőtti világégést, amelynek lezárásként létrejött trianoni békeszerződés véglegesen megpecsételte az egykor 282 négyzetkilométernyi ország sorsát.

Szenes János, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke – a történelmi egyházak jelenlétét pótolva – imával nyitotta beszédét.

– Add a nemzetnek önzetlen, hűséges, és minden áldozatra kész fiakat – nyomatékosította az ima egyetlen sorát, felidézve azokat a sötét időket, amikor hazafias tettekre volt szüksége a megmaradt csonka országnak.

Felidézte az első és második bécsi döntést, amelyekért hatalmas árat fizetett az ország. Mindazonáltal megbecsüléssel szólt azokról a honfitársakról, akik elhagyták a határon túl rekedt területeket, mert nem akartak idegen gyarmat kiszolgáltatottjaivá válni.

Felsorolta mindazokat az áldozatos, hősies cselekedeteket, amelyek azt igazolták, hogy a ezekben a diktatórikus időkben is voltak olyanok, aki büszkén vállalták magyarságukat, és készek voltak szembeszállni az elnyomó hatalmakkal is. Példaként állhatnak előttünk többek között a sóvidéki székely felkelők és dr. Krepuska Géza, akik nem hagyták elveszni a magyar földet.

A városok közül kiemelkedő hazafiasságáról tett tanúbizonyságot Sopron városa, amelynek lakossága nem engedte, hogy a település Ödenburgként kerüljön be a történelemkönyvekbe. A döntés következtében Sopron kiérdemelte a „leghűségesebb város” (civitas fidelissima) elnevezést.

– Azért idéztem fel ezeket az ellenállásokat, mert amíg vannak tettre kész, hű, önfeláldozó magyarok, amíg van összefogás a Kárpátok gerincén belül és a világ összmagyarsága között, addig lehet és tudunk eredményeket elérni. Ilyen esetekben kell és szabad ellenállni, mert arra kényszerít bennünket a haza szeretete – összegezte a történetek üzenetét a délután szónoka.

Hozzátette, értékelnünk kell a 2010-ben megszületett országgyűlési határozatot, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Az emlékezés zárásaként a résztvevők koszorúkat helyeztek az történelmi országközepet jelző épületben.

Leave a Reply

Exit mobile version