Menu
in , ,

Szarvason járt a Békés Megyei Kormányhivatal új főigazgatója

Gaál Roland és dr. Takács Árpád

Gaál Roland és dr. Takács Árpád

A Miniszterelnökség közleménye szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter február 15-től dr. Takács Árpádot nevezte ki a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatójává. Az erről tartott első sajtótájékoztatóján kiderült, a szakember közel húsz éves rendvédelmi és közigazgatási vezetői tapasztalatokkal rendelkezik. Az új főigazgató a napokban Szarvason járt, és a Szarvasi Járási Hivatal vezetőjével egyeztetett. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy szakmai múltjáról és elképzeléseiről kérdezzük.

– Miért fogadta el a felkérést, hiszen ez azt is jelenti, hogy több évtizedes rendvédelmi múltja után kilép a civil szférába?

– Úgy érzem, ez részben abba a profilba vág, amit az elmúlt két évben végeztem. A Katasztrófavédelem korábbi hatósági irányítójaként ez nem idegen terület számomra, ill. közigazgatási szakjogászként nagyon komoly kihívás a kormányhivatal sokszínűsége és sok sokrétűsége és azok az igazgatási, hatósági, intézményfelügyeleti kérdések, amelyekkel foglalkozni kell. Másrészt az sem volt utolsó szempont, hogy hazajövök Békés megyébe.

– Korábban az ország egy távoli pontján, Vas megyében teljesített szolgálatot. Mit mérlegelt, amikor Békés megye mellett döntött?

– 2012-ig voltam a Békés Megyei Katasztrófavédelem igazgatója, és az elmúlt években szinte valamennyi magyarországi és európai katasztrófánál vezettem a mentőcsoportot, továbbá irányítottam a mentést. A Vas megyei két évet követően kerültem Budapestre, és úgy hozta az élet, hogy folytatatom azt a közigazgatási munkát, amit mindig is szeretettem végezni. Úgy vélem, hogy az embernek egy idő után a terepmunkát olyan munkára kell cserélni, ahol nagyobb hasznát veszik.

– Mennyire kötődik a gyökereihez, ehhez a vidékhez?

– Számomra nyilvánvalóan az egyik legfontosabb szempont, hogy nem meneküljek el abból a megyéből örökre, ahol felnőttem, és ahol a családom, rokonaim, barátaim élnek. Fontos, hogy ne csak az én, hanem a kisfiam életében is mindig jelen legyenek a Békés megyei a hagyományok, ízek, illatok, éppen ezért úgy érzem, ennél jobb döntést nem is hozhattam volna.

– Nagyon sok területre van rálátása. Út-hídépítő mérnökként végzett, és jogot is hallgatott, az elmúlt időszakban pedig a rendvédelem állt a középpontban. Mi az, amit ezekből hasznosítani tud majd, ill. amik új kihívásként jelennek meg?

– Az egyik legfontosabb a vezetői tapasztalat továbbvitele, hiszen véleményem szerint az mindegy, hogy milyen csapat élén áll az ember, a lényeg, hogy csapat legyen. A csapatjátékot, a csapatban való gondolkodást mindenképp hasznosítani tudom az elmúlt húsz évből, és a gyors helyzetekre való reagálások is adtak egy olyan pluszt, amit jól tudok alkalmazni. A kormányhivatalnak a reagáló képességét is növelni szeretném, mind a helyszíni szemléknél, mind a hatósági munkában annak érdekében, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban intézzük az állampolgárok ügyeit.

– Ön szerint mik a jól működő kormányhivatal ismérvei? Melyek területeken lenne még fejlődésre szükség?

– A nyitott hatóság elve az egyik legfontosabb. Ez azt jelenti, hogy Magyarország számára nyilvánvalóan vannak prioritások, mint pl. hogy erősödjön a gazdaság, álljanak rendelkezésre az erőforrások, növekedjen a foglalkoztatottság egy olyan jogbiztonsági miliőben, amelyben az emberek azt érzik, hogy mindez az ő érdekükben történik. A gazdasági működés pedig egy biztonságos környezetben történjen. Ez érinti a rendőrséget, a honvédelmet, a katasztrófavédelmet, ami ad egy másfajta biztonságot az állampolgároknak. A kormányhivatal vezetője ebben a rendszerben fontos szereppel bír. De emellett fontos az említett gyors reagálókészség és az új jogszabályokra való felkészülés is, hiszen következő év januárjától hatályba lép az új közigazgatási rendtartás, ami komoly paradigmaváltást jelent.

– Lehet már ennek a részleteiről közelebbit tudni?

– Igen. A döntések azon részének le kell záródnia egy napon belül, ahol minden adat rendelkezésre áll. Ezt követi a sommás eljárás, ami azt jelenti, hogy a hivataloknak egymás közt kell egyeztetni. Ez egy nyolc napon belüli döntéshozatalt eredményez. Tehát számításaink szerint az ügyek több mint 90%-ának ennyi idő alatt le kell záródmiuk, csak a nagy kockázatvállalást jelentő ügyek húzódhatnak el 60 napig. Az állampolgárok számára lerövidül az utánajárási idő, kevesebb hatósággal kell egyeztetniük, a szolgáltató jellegű ügyintézés pedig egyszerűbb, átláthatóbb lesz.

– Ennek ellenére a lakosság részéről sokan távolságtartással kezelik a hatóságokat, és idegennek érzik a rendszert. Hogyan próbálják közelebb hozni hozzájuk?

– Nagyon örülnék, ha nem távolságtartással, hanem bizalommal fordulnának felénk. Jó példa erre az a jó gyakorlat, ami Szarvason jelen van, vagyis hogy a járás mindenütt ott van, minden rendezvényen képviselteti magát. Emellett a városban igényes, kellemes környezetben intézhetik az állampolgárok az ügyeiket, ami ugyancsak a bizalmat erősíti. Továbbá, ha a hivatal különféle kiadványokban, hírlevekben és az elérhető megjelenési felületeken közzéteszi az ügyintézési lehetőségeket, s mindezt ügyfélközpontúan végzi, hosszútávon nagyot léphetünk előre. Ennek az alapjai Szarvason megvannak, tapasztalataim szerint egy jól működő hivatalról van szó.

Exit mobile version