Menu
in ,

Újabb név került a vándorserlegre

Az idei pálinkaminősítés tétje nem kevesebb volt, mint hogy lesz-e olyan személy, aki végleg hazaviheti a vándorserleget. Kovács Tibor és Plejsovszki Tibor nevét ugyanis már két egymást követő évben felvésték a kupára, így a XX. Szarvasi Szilvanapok egyikük számára akár mérföldkő is lehetett volna. Nem így történt. Hodálik Pál alpolgármester, a zsűri egyik tagjaként csak az utolsó pillanatban rántotta le a leplet az idei legfinomabb szilvapálinkáról, és a sor végén szerepelt az egyik név is. Ezt megelőzősen Lingauer János, a pálinkaminősítés elnöke értékelte a jubileumi felhozatalt, ami több szempontból is változást hozott az előző évekhez képest.

–  Korábban nagyon sokat mérgelődtem a zsűritársaimmal azon, hogy sok a rossz pálinka – osztja meg tapasztalatait a szakavatott ítész, aki 1998 óta rendszeresen értékeli a szarvasi gyümölcspárlatokat. Mindig kíváncsiak voltunk rá, vajon mi ennek az oka. A szervezőknek ezúttal támadt egy ötletük, nevezetesen az, hogy a pálinka leadásakor tegyünk fel néhány kérdést: saját vagy vásárolt gyümölcsből dolgozott-e az illető, ki készítette a cefrét, ill. otthoni vagy bérfőzéssel van-e dolgunk. Egyértelmű következtetésként levonható, hogy akik maguk főztek, sokkal jobb pálinkát hoztak, mint akik főzették. Mifelénk mindig azt mondták, hogyha egy főzde, aminek az a dolga, hogy a beadott jó cefréből minőségi pálinkát főzzön, előpárlatos vagy utópárlatos italt főz, azt vagy ki kell rúgni, vagy máshova kell vinni a cefrét – teszi hozzá szigorúan.

Mint elhangzott, idén 77 egyéb gyümölcs és 33 szilvapálinka nevezés érkezett, ami kevesebb a tavalyinál. A mennyiséget azonban jelentősen kompenzálta a minőség, ami rekordszámú minősítés formájában is megjelent. A házias nedűket egy kilenctagú zsűri értékelte, akik hármas csoportokban birkóztak meg az íz, illat és harmónia alapján történő csoportosítással. Egy-egy pálinka maximum 20 pontot érdemelhetett ki, amelyből 19-20 pontot kellett elérni az arany minősítésért, de legalább 14-et a bronzért.

Göncz Gábor, a szilvapálinka zsűri elnöke kiemelte, az idei pálinkák kétharmada nem érte el a minősítés szintjét. Több esetben találkoztak penészes és cefrehibás alapanyaggal, az elő-és utópárlatosság miatt pedig néhány nevezést azonnal ki kellett zárniuk. Összesítésben 3 arany, 2 ezüst és 6 bronzminősítést ítéltek meg. A legmagasabb minősítést Paróczai József, Pljesovszki Tibor és Ignácz János érdemelték ki. Közülük végül Ignácz János vihette haza a serleget, akinek a távollétében „dublőre”, Árvai Zoltán vette át a díjat.

– Ő a gyomaendrődi Hármas-Körös Pálinka Manufaktúra tulajdonosa, és jelenleg is éppen ott főz – árulja el a győztesről barátja, aki maga is megjárta a minősítések valamennyi skáláját. – Emellett tart cefrézési előadásokat és a Békés megyei pálinkaversenyen is rendszeresen zsűritag. Idén öt pálinkával nevezett, ebből a cserszegi fűszeressel aranyat, a kajszibarackkal bronzot nyert, a szilvapálinkája pedig elhozta a fődíjat – teszi hozzá elégedetten.

A tavalyi győztes, Pljesovszki Tibor mindössze egy hajszálnyival csúszott le az áhított nyereményről. Miközben a többi versenyzővel sűrűn pálinkát és véleményt cserélt, elmondta, egyáltalán nem csalódott.

– 2010-ben nyertem az első aranyminősítést, és kétszer már enyém lett a vándorkupa. Ebből az következik, hogy megvan a lehetőségem és a tudásom is ahhoz, hogy egy aranyérmes pálinkát készítsek, s az a tény, hogy idén nem nekem ítélték a serleget, a versenyt még inspirálóbbá tette – kommentálta az idei eredményt.

A gyümölcspálinkák közel fele érte el a minősítési szintet: szám szerint 13 arany, 12 ezüst és 12 bronz született. Paróczai József és Dézsi László kétszer, Ignácz Jánosné, Pósa Zsolt, Kőrösiné Zvara Mária, Gulyás Zsolt, Jambrik Ramola, Debreczenei Jánosné, Roszik Judit, Kiss Zoltán és Blázsovics Imre pedig egyszer-egyszer örülhettek a legrangosabb fokozatnak.

Exit mobile version