Menu
in ,

A Tessedik-tanya megmentéséért küzd az önkormányzat

Tessedik-tanya

Tessedik-tanya

Roskadozó falak, elhanyagolt épületbelső és kosz fogadta a képviselő-testület tagjait a Tessedik-tanyán. Szarvas legrégibb műemlék épülete megsínylette az elmúlt évtizedeket: egy időben szolgálati lakásként funkcionált, a ’90-es években művésztelepet próbáltak belőle kialakítani, végül teljesen feledésbe merült. Tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a közelmúltban volt hajlandó először tárgyalni az ingatlan kezelési jogának átruházásáról, bár ezúttal is szigorú feltételeket szabott.

– Most kaptunk egy lehetőséget. Egy szerződéses ajánlatról van szó, amibe nem írhatunk bele, nem húzhatunk ki semmit, és úgy kell elfogadnunk, ahogy diktálták. Ez nem jó a városnak. Ésszerűtlen és gazdaságtalan – vázolta a fennálló dilemmát Babák Mihály polgármester.

A döntést nehezíti, hogy a városnak több évszázados kötődése van a telekhez és az ingatlanhoz. Ahogyan Lázár Zsolt esperes elmondta, 1780-ban ebben az épületben, Tessedik Sámuel tanyájában kezdődött el az a „szorgalmatossági” iskola, ami 1791-ben a múzeum mostani épületébe költözött. A tanya Tessedik saját vagyonát képezte, így a terület nem az egyház történetéhez, hanem a Tessedik családhoz kapcsolódik. Helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű.

Hozzátette, az állóvizet az kavarta fel, hogy a főiskola a katolikus egyház fenntartásába került, aminek következében több állami tulajdonnal kapcsolatos kezelési jogot kellett rendezni.

– Erre az épületre rengeteget kell költeni, mert gyakorlatilag minden rossz. Itt 25 év bűne van, és nyilvánvalóan az is jelentős szerepet tölt be, hogy alap nélkül épült vályogépületről van szó. Ugyanakkor érzelmileg nekünk nagyon fontos lenne, hogy Tessedik épülete, ahol annak idején nagyon sok minden zajlott, megmaradjon. Történelmi jelentősége van a város életében, de sajnos, ezt mi nem tudjuk megoldani a saját pénzünkből és nem is akarjuk – vonta le a konzekvenciákat a település első embere.

Úgy véli, ilyen feltételek mellett nem indokolt a használatba vétel, mivel akkor a felelősség is az önkormányzatot terheli. Véleménye szerint annak kellene az állagmegóváshoz és felújításhoz forrást biztosítania, aki engedte, hogy ilyen méltatlan állapotba kerüljön a tanya.

Emellett a súlyosan megrongálódott épület felveti azt a kérdést is, hogy megmaradhat-e az épület eredeti formájában. Személy szerint úgy látja, hogy semmiképpen sem, mert hiányoznak a stabil alapok. A megoldást az jelentené, ha lebontanák, és ugyanilyen formában újjáépítenék.

Az önkormányzatnak a hasznosításra több elképzelése van. A Tessedik Sámuel Kertbarát Kör és Szarvasi Város és Környezetvédő Egyesület telephelyül kérték, akik megművelnék a földterületet, ezáltal némileg visszaidézve Tessedik korát. Hodálik Pál alpolgármester felvetette, azt is elképzelhetőnek tartja, hogy mindezt összekapcsolnák a turizmussal. A belső részben pl. egy lekvármúzeumot alakítanának ki, s a hagyományos ízekből kóstoltatásra is lehetőség nyílna. A fejlesztést kizárólag pályázati forrásból lenne megvalósítható, az önkormányzat ugyanis nem rendelkezik ekkora tartalékokkal.

Lázár Zsolt felhívta arra is a figyelmet, hogy 2020. december 27-én lesz Tessedik halálának 200. évfordulója, és nagyon szeretnék ezt a jubileumot méltóképp megünnepelni.  S bár egyelőre nincs keret arra, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés önerőből megvalósítsanak, minden érintett a megoldáskeresésen dolgozik, az önkormányzat pedig újabb tárgyalásokat folytat az ügyben.

A bejárás második felében a testület tagjai röviden szemrevételezték a Vajda Péter utca járdaszakaszán történő munkálatokat és a kivitelezés alatt álló háziorvosi rendelőket is.

Exit mobile version