Menu
in ,

A nagy háború végére és a 101-esekre emlékeztek

Gyóni Géza A nagy dáridó című versével kezdte beszédét Lipták József alezredes a trianoni megemlékezés vasárnapján a Mittrowszky-kastély előtti I. világháborús emlékműnél a háború végére való megemlékezésen.

– A nagy háború elindította események láncolata napjainkig ható változásokat generált életünkben. A nemzetiségi ellentétek feszítette Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, nemzeti büszkeségünk romokban hevert, az ezeréves Magyarország határai át, vissza, majd ismét átrendeződtek. Napjainkban hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról az emberekről, akik átélték és elszenvedték ezeket a vérzivataros időket, akik háborúba mentek, és akik soha nem tértek vissza. Az utókor felelőssége, hogy ne hagyja a feledés homályába veszni a múltat, a mai életünket is meghatározó történelmünket – hívta fel az utódok figyelmét kötelességükre az alezredes.

Kitért a jellemzően Csanád, Csongrád és Békés vármegyékből 1882-ben kiállított 101-es honvéd gyalogezred háborúban játszott szerepére is. A tűzkeresztségen Szerbia szórványos harcaiban estek át. Első igazi megmérettetésüket az orosz frontszolgálat jelentett, ahová 1914. augusztus 28-án érkeztek meg, és ahol a katonaéletet a támadások, a visszavonulások és a kolerajárványok jellemezték. 1916 márciusától az olaszországi “Hét község fennsíkjára” vezényelték őket négy hónapra, majd újabb 21 hónapot ismét a keleti fronton teljesítettek szolgálatot. 1918. április 16-tól október végéig megint Olaszországban harcoltak. 52 hónapnyi frontszolgálat után november 16-án reggel 3 óra 30 perckor gördült be Békéscsabára a 101-eseket szállító szerelvény. Kevesen voltak olyanok, akik 52 hónappal azelőtt ott voltak az első indulók között.

1927-ben állították fel a Mittrowszky-kastély, az akkori községháza előtt azt az emlékművet, amivel 1154 szarvasi fiatalembernek, a háború áldozatainak kívántak emléket állítani.

– Isten bocsássa meg ezt nekünk, de sajnos a történelem azt mutatja, nem hallgattunk intő szavukra. Még nem késő erőt venni magunkon, kinyitni fülünket és lelkünket, és ha kell, válljunk mindannyian 101-esekké! Tisztelet Hőseinek! Dicsőség a 101-eseknek! – fejezte be emlékezését Lipták József alezredes.

Az eseményt koszorúzás zárta.

Exit mobile version