Menu
in , ,

Dallamos karácsony a Chovánban

Utolsó karácsonyi hangversenyét vezényelte le Brachna Irén, a Chován Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője hétfőn a Fő téri Általános Iskola dísztermében. A Chován igazgatónője nyugdíjba vonul.

Az idei 370 növendék negatív csúcs, ami egyrészt a gyerekek elfoglaltsága indokol, másrészt egyre kevesebb diák van a városban, mondta sajnálkozva Brachna Irén a zeneművészeti tanszak növendékeinek karácsonyi koncertje után. Kétévtizedes igazgatóságának ideje alatt a legtöbb diák 640 volt.

A klasszikus zenei tanszakokon –akkordikus, billentyűs, fafúvós, rézfúvós, kamarazene, vonós, zeneismeret. szolfézs, hegedű, gordonka, zongora, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba, ütő, harmonika, gitár– még így is több mint kétszázan tanulnak zenét.

– Úgy gondolom, nagyon szép a választék a mi iskolánkban – jelentette ki, miután kiegészítette a másik három tanszakkal, a néptánccal, a drámával és a képzőművészetivel.– Van olyan gyerek, aki három hangszer mellett a képzőművészeti tanszakra és drámára is jár.

– A karácsonyi hangversenyeken igyekszünk csoportokat felléptetni. Minél minél kevesebb szólistát. Szinte a teljes tanszakok fellépnek ilyenkor, csak a betegek maradnak ki. Igyekszünk arra törekedni, hogy minél több gyereket bemutassunk, hogy meghallgassák a szülők, de a gyerekeknek is jobb közösen játszani, amire egyébként kevesebb lehetőségük van. De azért van néhány szólista is, hiszen vannak végzős növendékek, akik ilyenkor utoljára, vagy majdnem utoljára még bemutatkozhatnak –

A hangversenyen bemutatkozott az új hangszerük is, egy teljes marimba. A Kodály-programban kérték, és kapták, és még további hangszereket is várnak. A műsort hagyományosan Szabados-Tóthné Kozák Ilona Száztagú kórusa zárja, akik van hogy százhúszan, de van hogy “csak” nyolcvanan vannak.

Utolsó karácsonyi hangversenye utáni beszélgetésünkkor örömmel ismételte, hogy az idei tanév különlegessége és egyben jelentősége, hogy először lesz olyan 10. évfolyamos növendék, aki záróvizsgát tesz. Egyből kettő is: zongorán Iváncsó Viola növendéke, Sebők László, Szabados-Tóth Gábor tanítványa, Zima János pedig klarinéton. Ők önálló koncertet ad majd valamikor tavasszal.

Arra a kérdésünkre, hogy pont érettségi időben, Irénke nevetve válaszolta:

– Hááát, nekik nem olyan nagy probléma az érettségi. Túl vannak már pár előérettségin, nyelvvizsgán, kiváló tanulók, de nem ezen a pályán fognak elhelyezkedni. Hiába mondtam egyiküknek, hogy maradjon ezen a pályán, de ő csak úgy döntött, hogy orvos lesz. És ő az lesz, de hát valakinek gyógyítani is csak kell bennünket– mondta egy kicsi lemondással is a hangjában.

Ez a vizsga olyasmi a Chovánban, mint az érettségi. Hatodik év végén alapvizsgát kell tenni, amit majd mindenki le is tesz, hiszen az iskola folytatásnak ez a feltétele. A záróvizsgának igazából nincs jelentősége, ezért senki sem futott még neki. Brachna Irén elmondása szerint hosszú évek óta harcolnak azért, hogy a főiskolákon, például egy pedagógiai főiskolán előnyt jelentsen az, ha valaki tíz évig játszott egy hangszeren.

– Aki tíz éven át kitartóan muzsikált, az azt gondolom, arról tett tanúbizonyságot, hogy egy picit többet ért a zenéhez mint más gyerek, másképp hallgatja a zenét. Harcolunk évtizedek óta, amióta én ebben a szakmában vagyok. Minden évben előkerül, hogy valami picivel támogassák a főiskolák ezt, de eddig ezt nem sikerült elérni.

Exit mobile version