Menu
in

A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó tiszteletére avattak domborművet

Fotó: Hegedűs Éva

Fotó: Hegedűs Éva

A sorozat újabb darabjával bővült a Túri Török Tibor Pro Cultura-díjas szobrászművész által megálmodott domborművek száma. A Lőwy Árpád és dr. Réthy László tiszteletére készült alkotásokat követően október 12-án a 90 éve elhunyt Tersztyánszky Ödön, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó arcvonásai is megelevenedtek. A kezdeményezés ezúttal is a Szarvasi Gazdák Hagyományőrző Egyesületének nevéhez fűződött. Az ünnepségen jelen volt Babák Mihály polgármester mellett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára is.

Petrovszki Orsolya a „Jó volt magyarnak lenni” című Kormorán dallal teremtette meg a rendezvény hangulatát, majd Závoda Ferenc, az egyesület elnöke szólt a megjelentekhez. A sportember alakja mellett felidézte a nagy előd emberi oldalát is, aki sikereit kiemelkedő intelligenciájának, önuralmának, kitartásának köszönhette. Emellett a becsület lovagjaként is számon tartották, tetteivel pedig mások számára is példát mutatott.

Molnár Orsolya vívó Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítójának szavait tolmácsolta a megjelenteknek. A sportoló életének legviszontagságosabb időszakával kapcsolatban elhangzott, mivel az első világháborúban a jobb keze súlyosan megsérült, felkereste vívómesterét, hogy végleges búcsút vegyen tőle. Borsody László azonban nem hátrált meg, vállalta, hogy megtanítja bal kézzel vívni. Bár Tersztyánszky Ödön úgy érezte, hogy szinte a lehetetlenre vállalkozott, fáradhatatlanul edzett, hogy mozdulatait a tökélyig fejlessze.

Töretlen hitét végül siker koronázta. Az 1924-es olimpián kardban ezüst, tőrvívásban bronzérmet nyert, négy évvel később pedig egyéniben és csapatban is győzni tudott.

– Saját fiát is katonavívónak szánta már születése előtt. A jövő generációjának kezében és szívében akarta tudni a magyar szablyavívást. Magyar szív kell a magyar kard forgatásához. Őrizzük együtt a jelenben és a jövőben is tovább közös nemzeti értékünket, a magyar szablyavívást és vele Tersztyánszky Ödön emlékét – zárta gondolatait.

Túri Török Tibor szobrászművész telefonon keresztül osztotta meg gondolatait. Elárulta, Závoda Ferencen keresztül már jól ismeri a várost, és nagyon közel áll a település a szívéhez. Minden évben meghívást kap az Aratónapra, s a felé irányuló kedvességet szeretné viszonozni ezekkel az alkotásokkal. Úgy véli, Szarvas méltán lehet büszke kétszeres olimpiai bajnok kardvívójára, akire remélhetőleg a dombormű jóvoltából a jövőben nagyobb figyelem irányul.

Babák Mihály polgármester beszédében az újratelepítés közeledő 300 éves évfordulójára emlékeztett. Mint mondta, a nap jelentősége, hogy tudunk tisztelegni elődeink előtt, akiknek köszönhetően mára egy virágzó településen élhetünk.

Ezt követően a Magyar Szablyavívó Iskola tagjai egy látványos bemutatóval tisztelegtek példaképük előtt, melyben a Szarvason újraéledő sportág egyik helyi képviselője is részt vett.

Végül a jelenlegi Szirony patika előtti területre átvonulva Farkas Sándor államtitkár és Babák Mihály polgármester közösen leplezték le a domborművet. A rendezvény végén Király Róbert a Csend dallamát, azaz az Il Silenziot játszotta kürtön.

Exit mobile version