Menu
in

Tovább fejlődhet a térségben a falu és tanyagondnoki szolgálat

Fotó: Hegedűs Éva

Fotó: Hegedűs Éva

Bár a demográfiai mutatók miatt csökken a főváros és a települések lakossága, a tanyán élők száma nem változik – derült ki a február 20-án tartott tanyagondoki fórumon. Egyebek mellett ennek az az oka, hogy az utóbbi években eltűnt a tanyasi élet pejoratív értelme, s egyre több fiatal választja a természetközeli életmódot és a saját maga által megtermelt javakat. Mindez azt támasztja alá, hogy a jövőben is nagy szükség lesz a falu és tanyagondnoki szolgálatokra, amelyek országosan több mint 20 éve segítik a külterületen élőket.

Békés megyében a folyamat valamivel később kezdődött. Ez abból adódik, hogy a települések önként vállalt feladatként végzik a tevékenységet, s a nagyobb lélekszámú térségekben nehezebb volt kiépíteni a körzeteket.

Csörszné Zelenák Katalin a Körös-szögi Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Intézmény és az Aquarius 67 Alapítvány közös rendezvényén szólt arról, hogy a program falugondnoki szolgálatként indult, de hamarosan kiderült, hogy a tanyán is komoly igény mutatkozik rá.

– Most országosan 1455 falu és tanyagondnoki szolgálat működik, ami több mint 550 ezer főt lát el. Békés megyében mindez 32 települést érint, és 44 szolgálatról lehet beszélni. A különbségnek az az oka, hogy egy tanyagondnok maximum 400 főt segíthet – számszerűsítette az országos hálózat egységeit a Duna-Tisza közi Egyesület vezetője.

Hangsúlyozta, a szolgálatot végzők egyfajta mindenes segítőnek tekinthetők. Legtöbbször egy beszélgetés és néhány kedves szó mindennél fontosabb, mivel a külterületen élő idősekre olykor hetekig nem nyitják rájuk az ajtót. Ebből kifolyólag napjainkban egyre több közösségi programot is szerveznek, amelyekkel szeretnék összekovácsolni a tanyán élő lakosságot.

Uhljár Zita, az Aquarius 67 Alapítvány vezetője elmondta, mindig is szívügyének tekintette a tanyagondnoki szolgálatot. Ezt alátámasztja az is, hogy 13 évvel ezelőtt a szociális intézet vezetőjeként kollegáival közösen hozták létre Szarvason az első tanyagondnoki szolgálatot. Úgy véli, napjainkra bebizonyosodott, hogy csak az ő munkájuk révén tartható fenn a tanyavilágban élők életszínvonala, illetve nekik köszönhetően javult az esélyegyenlőség a városban lakó embertársaikkal szemben.

Kitért arra is, hogy bár a most induló pályázatot alapvetően a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére írták ki, közvetett módon segítik a tanyákon élő lakosságot is.

– A nyitórendezvényt követően 20 fő részére meghirdetünk egy helyettes tanyagondnoki képzést. A szakmai megvalósítást a Duna-Tisza közi Egyesület végzi. A helyszín Szarvason lesz, ami azt jelenti, hogy 20-30 km-es körzetből várjuk a részvevőket. A részvétel a pályázatnak köszönhetően ingyenes – tájékoztatott a most nyíló lehetőségről.

Brlás János, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának elnöke köszöntőjében elmondta, a kistérség számos településén működik tanyagondnoki szolgálat. Kardos térségében 20 éve kezdték meg a munkát, amit a 65 km-es földút és az idősödő lakosság indokolt.

A település részéről a vendégeket Molnár Etele alpolgármester köszöntötte, aki hasznos tanácskozást kívánt.

Varga Margit intézményvezető előadásában tájékoztatott, jelenleg a Körös-szögi Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Szarvason három, az Ótemplomi Szeretetszolgálatéban pedig két tanyagondoki körzetet működtet. A legutóbbi felméréseik szerint kb. a lakosság 10%-a él külterületen, s részükről egyre nagyobb igény mutatkozik az ellátásra.

A projektnyitó rendezvény meghívottjai között voltak a tanya-és falugondnoki szolgálatokat üzemeltető intézmények a környező járásokból, akik részletes betekintést kaptak a projekt nyújtotta lehetőségekbe. Ezek között szerepel egyebek mellett tapasztalatcsere az erdélyi tanyagondnoki szolgálatokkal, a zárást pedig egy nagyszabású tanyagondnoki olimpia jelenti, amelyre a családokat is szeretettel várják.

Exit mobile version