Mostantól a szlovák túrós lepény és a Tersztyánszki Ödön honvéd ezredes, kétszeres olimpiai bajnok vívó szellemi öröksége is részese a helyi értéktárnak – erről döntöttek a helyi Települési Értéktár bizottság tagjai február eleji ülésükön. Az előző elnökség leköszönését követően Baginé Tóth Erika vette át a szervezet vezetését, az elnökhelyettesi munkával pedig Boross Árpád Benét bízták meg. Dobruczky Zsolt a sport, dr. Hanyecz Katalin a természeti örökség, Mihály Mariann pedig a turizmus részéről vállalt szerepet, míg Tatai László, Valastyán Balázs és Wéberné Hanzó Teréz a helytörténet oldalát erősíti.
– A leköszönő bizottság célkitűzése az volt, hogy elindítsanak egy olyan kezdeményezést, ami mentén összegyűjthetjük a Szarvas várossal kapcsolatos értékeinket, illetve rendszerezhetjük a Hungarikum törvény által meghatározott szempontok alapján. A bizottság ezt a lépcsőfokot meglépte, nekünk pedig egy olyan irányban kell folytatnunk a munkát, amely megismerteti ezeket az értékeket a lakossággal, különös tekintettel a fiatalságra – nyomatékosította Baginé Tóth Erika.
Hozzátette, az értékek elbírálása a törvény által előírt különböző kategóriák szerint történik. A szarvasi értéktár mindeddig 112 értéket vett lajstromba. A piramisrendszerben építkező folyamat következő állomása a megyei értéktár, a csúcsát pedig a hungarikummá nyilvánítás jelenti. Ennek értelmében mindeddig négy szarvasi érték került be a megyei gyűjteménybe: a Körös-Maros Nemzeti Park, a Tessedik Táncegyüttes, a Városi Könyvtár régi gyűjteménye és a Szarvasi Arborétum. A Tessedik nevéhez köthető akácméz megkapta továbbá a legmagasabb fokozatot, a hungarikum címet.
Mivel egy alulról építkező struktúráról van szó, javaslatot bárki benyújthat. Ezzel a lehetőséggel élt legutóbb Urbán Ildikó cukrászmester is, aki a náluk is megvásárolható hagyományos szlovák túrós lepény értéktárba történő felvételét kérte. A receptet több mint 10 éve Gombkötő Sándorné Jutka nénitől tanulta, aki még a 19. század végén született nagymamájától leste el.
– Ez a leggyorsabb süteményem, nagyon sokszor készítettem már. Időközben kicsit javítottam rajta, tökéletesítettem. Sokan kérték már el tőlem a receptet, de többen panaszkodtak, hogy nekik nem úgy sikerült, mint nekem. A magyarázat legtöbbször a tojások méretbeli különbségében vagy a sütő fajtájában rejlik. A nagymamám régen kemencében sütötte, én gázsütőben, 200 fokon. Sokan kérik, hogy ilyet süssek, és bárhova viszek belőle, mindenütt nagyon kedvelik, és gyorsan elfogy. – árulta el a recept fortélyait a háziasszony.
A receptet nem őrzi a fiókja mélyén, hanem bárkivel szívesen megosztja. Így fordulhatott elő, hogy a helyi cukrászmester is elsajátította a tudnivalókat, azóta pedig minden nap jut egy nagy tepsivel a pultba is.
– Szeretném az újdonságok mellett a hagyományos süteményeket is megszerettetni a vevőkkel. Nagyon szeretik a hozzánk betérők, sőt, kis túlzással azt mondhatom, hogy Európa-szerte ismerik. Elég sok külföldiekkel együtt zajló tanfolyamon veszek ugyanis részt, ahová mindig viszek magammal egy adagot. Mindig elfogy, és csak elismerő szavakkal beszélnek róla. Az sem ritka, hogy a térségben vagy helyben élők kizárólag a szlovák túrós miatt jönnek be a cukrászdába – beszélt a sütemény töretlen népszerűségéről a tulajdonos.
A másik új értéket Tersztyánszki Ödön szellemi öröksége jelenti. Az olimpikon kereken 130 éve született, s bár élete legnagyobb részét nem a településen élte le, Szarvason, az akkori Vajda Péter Főgimnáziumban ismerkedett meg a kardvívással. A helyi értékké nyilvánításhoz vezető első lépést Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója és Gombár Zsolt, a helyi klub vezetője tették meg.
– Észvívóként tartották számon. Sportolóként mindenképp egyedülállónak számít, ahogyan a végletekig elemezte lehetséges ellenfeleinek a stílusát. Megfigyelte pl., milyen vívóakciókat alkalmaznak és kerülnek el versenyhelyzetekben, s azokat milyen eredményességgel teszik. A tényleges összecsapás előtt pedig a mestereknek is ebben a stílusban kellett vívniuk ellene – árult el egy érdekes adalékot a sportikonnal kapcsolatban.
Emlékét a Szarvason felállított emléktábla és a tavaly átadott dombormű mellett ma már egy kiadvány is őrzi, amit februárban mutattak be a nagyközönségnek.
Az újjászerveződött bizottság elképzelései között szerepel a jövőben több helyi érték megyei értékké történő nyilvánítása. Jelenleg elbírálás alatt áll a Szarvasi Szárazmalom, a Vízi Színház, ill. a Történelmi Emlékút és Országközép. A jövőben ugyancsak szeretnék magasabb rangra emelni Tessedik Sámuel életútját, a Szarvasi Szilvanapokat, valamint a Tessedik Sámuel Múzeumban őrzött rovásírásos tűtartót.
