Connect with us

Közérdekű

Pavilon-projekt: Pirruszi vereség budiügyben

A Pavilon egy lehetséges változata

1902-ben építették az Erzsébet-ligeti Pavilont, ami kerthelyiségével nyári vendéglátóhelyként üzemelt. A 80-as években egy mosdóblokkot húztak, ami a tervek szerint elbontásra kerül. Helyette két épületszárny épül, amiben egy kisebb konferenciaterem, nyilvános WC, valamint fogadórész, illetve kiszolgálóhelyiségek kerülnek. Így az 1902-es eredeti Pavilon 277 négyzetmétere további 420-430-cal 700-ra bővül. A több mint százéves faházrészt felújítva tervezik visszaépíteni.

A terveket a csütörtöki testületi tanácskozáson egy korábbi bejárás után ismét bemutatták a képviselőknek is. A tervek alapján egy tényleg modern, termálfűtésű épületegyüttes lesz. Az előadó részéről egy érdekes elszólás történt, mikor az épületkomplexum elhelyezkedését szemléltette, miszerint vele szemben található jelenleg egy teniszpálya, mintha most valami antisport hatalom más célt szánna annak a területnek, ami már a Pavilon 1902-es, más források szerint 1904-es építésekor is ott volt, és amire az akkori megálmodók és kivitelezők is figyeltek.

A Pvilon látványterve (csak terv)

A Pavilon látványterve (csak terv, még változhat)

 

Mintegy harmincperces vitát váltott ki a képviselők között az, hogy a konferenciaterem vagy az illemhelyek legyenek a teniszpályák felőli sarkon, a sétány mellett, majd az, hogy ezek felett milyen tető legyen.

– Először a budit rendezzük el! – szólította fel képviselőtársait Babák Mihály polgármester a csütörtöki konzultációs tanácskozáson, amikor a képviselők át akartak térni a Pavilon vizesblokk helyének a problematikájáról a tetőjére.

A “budi” ügye okozott először repedéseket az egyébként más esetekben együtt mozgó nagykoalícióban.

A polgármester azt szerette volna, hogy az a leendő épület sarkán, a konferenciaterem előtt, a fő közlekedési úthoz közelebb lenne, amit azzal az üzemeltetési szempontból teljesen észszerű magyarázattal támasztott alá, hogy télen egyszerűbb a vizesblokkot elkülönítve üzemeltetni a többi lezárt résztől, mintha az épület közepén van. Magyarázta még ezt azzal, hogy így nem járnának el a konferenciaterem ablaka előtt a mosdóba igyekvők azokon a nagy városi rendezvényeken, amikkel egyszerre szoktak lenni a konferenciák. Hogy milyen, az Erzsébet-ligetet érintő nagy rendezvényekre gondolt, amikkel párhuzamosan konferenciák szoktak járni, nem derült ki.

A másik tábor a diszkrécióra hajazott, mondván, nem kell mindenkinek tudni, hogy az emberre rájön a szükség.

Polgármesterünk nem adta olcsón az álláspontját. A téma fontosságát nyomatékosítandó, mindig előhúzott egyet pszichés kényszerítőeszközeinek arzenáljából: a kibeszéléssel kezdte, majd miután az “egymás meggyőzése” sem hozta el a számára elfogadható eredményt, ledobta az atomot: bevetette a név szerinti szavazás intézményét. Azért ezt nem szokás minden piszlicsáré ügyben alkalmazni, most talán azért jutott idáig a dolog, hogy később az a szarvasi adófizető választópolgár, aki nem érte el a csatlakozást, a jegyzőkönyvek alapján vissza tudja keresni, hogy kiknek nyújtsa be a mosodaszámlát.

Külső szemlélőként az egész olyan érzetet keltett, mintha leckéztetési célzattal összeállt volna kilenc képviselője a polgármester ellenében a “budi” kérdésben. Hatan ki is tartottak az ügy mellett, de Kiss Attila látványos, – mint mondta: szakmai szempontok alapján történt – megtérésével csak egy képviselőt tudott magával visszaragadni a sötét oldalról, de a vizesblokk 6-4 arányban még így is az épület közepére került. Egyelőre.

A problémakörről zajló vita megtekinthető a Szarvasi Kábeltelevízió Youtube-csatornáján, úgy 2 óra 51 perctől.

Eddig a szórakozás. És most fordítsuk komolyra a szót!

A projekt gazdája a kezdetektől a tavalyi választásokig Hodálik Pál alpolgármester volt, aki jelenleg a Békés Megyei Közgyűlés képviselője, és ennek a térségnek a fejlesztési tanácsnoka. Őt kérdeztük, hogy az eredeti tervekhez, illetve az indikátorokhoz képest hogy áll a jelen, és mik a kilátások a jövőre nézve.

Hodálik Pál (Fotó: Zentai Péter)

Hodálik Pál (Fotó: Zentai Péter)

 

Előzetesként elmondta, hogy a TOP-os pályázatoknál nem konkrét kész kiviteli tervekkel kellett pályázni, hanem csak koncepciókkal, gyakorlatilag most kell mindent apró pénzre váltani, azaz a jelenlegi képviselő-testület dönti el, hogy konkrétan mi, és hogyan valósul meg, tartva a támogatási szerződésben rögzített irányszámokat (pl beépített négyzetméter, attrakciók száma) és természetesen figyelembe véve az indikátorok teljesítését is, amennyiben emlékei szerint 10.000 fő látogatót vállaltak évente.

– Mikor került először beadásra pályázat a Pavilon felújítására?

Hodálik Pál: A Pavilon először az úgynevezett Zöld Város projekt elemként került beadásra 2017-ben. Ennek a pályázati konstrukciónak ugyanis volt egy olyan kötelező eleme, amely kapcsolódik a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Többen a sportpályát javasolták, de azt a pályázat elkészítésében résztvevő szakmai stáb nem támogatta. Egyébként meg a Pavilon felújítására egyszerűen nem volt más konstrukció… és valljuk be őszintén, hogy a város majd minden lakosának voltak élményei ezzel a szórakozóhellyel kapcsolatban. Nekem például itt ismerkedtek meg a szüleim, de én is ide jártam bulizni 14-34 éves korom között. A megvalósítás során azonban láttuk, hogy az ebben a programban a Pavilonra előirányzott, és megnyert nettó 200 millió forint kevés lesz a teljes megvalósításra, és én személy szerint nem támogattam volna egy torzó megépítését. Ekkor körvonalazódott, hogy a fenntartható turizmusfejlesztésben maradt több forrás, melyre tud Szarvas pályázni. Ennek a pályázatnak a megnyerése is nem kevés munkával járt, hiánypótlás, kifogás emelés – kezelés, stb…

– Mire és mennyit sikerült most nyerni?

Mint ahogy a támogatásról szóló döntésben látszik nettó 333 millió forintot sikerült nyerni, amely a tervek szerint a teljes korábbi koncepció megvalósítására elegendő, ha közben nem bővülnek a tervek újabb esetleges ábrándokkal, például olyannal, hogy legyen még magasabb az épület, hogy jól látszódjon, ahelyett, hogy beilleszkedik a szép ligeti környezetbe. Minél magasabb az épület, annál drágább és hivalkodóbb, de annál többe kerül a fenntartása is. Szerintem nem kellene magasabbnak lennie a jelenleginél. Így maradnánk kicsit talán korhűek. Erre láttunk a finn testvérvárusunkban egy szép példát, ahol az erdei szálloda csak egyemeletes volt.

Fontos még tudni, hogy a fent nevezett összeg a beruházáson kívül természetesen tartalmazza a projektmenedzsment, a közbeszerzés, a tervezés, és a műszaki ellenőrzés díjait, továbbá a tájékoztatás és nyilvánosság költség elemeit is.

– Az egyik szempont az volt, hogy a szomszédos Liget Hotellel kölcsönhatásban az oda szervezett konferenciák számára is felkínálják használatba. Azóta a Liget Hotel területén megépült a saját konferenciatermük, így nyilvánvalóan részükről nem lesz igény most erre. Mi az új koncepció, mivel lehetne az új Pavilont majd kihasználni?

Ez így ma már nem helytálló. Valóban négy éve a tervezésnél felmerült, hogy teljes egészében vállalná az üzemeltetést a Liget Hotel, de a turisztikai pályázat beadásakor már erről nem volt szó. Annyi igény merült fel a részükről, hogy a nagyteremben szívesen tartanának nagyobb rendezvényeket, legyen az akár lakodalom, szülinapi buli, vagy éppen konferencia.

De emellett a Pavilon természetesen kiszolgálná a szarvasi civil szervezetek, cégek, családok, magánszemélyek esetleges rendezvényeit.

Ezenkívül a belsejébe turisztikai attraciókat is terveztünk az ezen a területen jártas szakemberek segítségével, amelyek a rendezvényekhez jól jönnek. 360 fokos vetítési lehetőség – erre akár nemzetközi versenyeket lehet szervezni. Szellemtanya, vagy éppen szabadulószoba is szóba jött. A régi Paviloni korok képeinek kiállításával és hozzá interaktív elemek – zene, hangulat – beépítésével. És persze színpad a nosztalgia koncerteknek. Annak idején többször elmondtam, hogy Szarvas turisztikai attrakciói elsősorban nyitottak, ezért szükséges a fedett, télen és rossz időben is látogatható attrakciók fejlesztése, kialakítása. Sikerült elérni, hogy az elmúlt években megújuljon a Szárazmalom, a Tessedik Sámuel Múzeum, a Ruzicskay-ház, vagy akár a Szlovák Tájház, és ez lenne a következő elem. Úgy gondolom, nem a WC a Pavilon legfontosabb eleme. Csak remélni tudjuk, hogy nem egy funkció nélküli félkész torzó kerül kialakításra.

Itt tart most a Pavilon ügye. Köszönjük Hodálik Pálnak a válaszokat!

–––

Pirruszi győzelem: túl sok áldozatot követelő győzelem. Pürrhosz ókori épeiroszi (epiruszi) király nevének latinos Pyrrhus változatából. A király a rómaiak elleni egyik ütközetét akkora véráldozat árán nyerte meg, hogy utána felkiáltott: „Még egy ilyen győzelem, és egyetlen katonám se marad!” [Arcanum]

Népszerű

Elektronikai hulladék (Fotó: Babák Zoltán) Elektronikai hulladék (Fotó: Babák Zoltán)

Elektronikai hulladékgyűjtés – Szarvas

Közérdekű

Vidám gyümölcsök, vicces zöldségek és finom ételek…

Oktatás

Németh Gabriella és Balázs Csongor (Fotó: Babák Zoltán) Németh Gabriella és Balázs Csongor (Fotó: Babák Zoltán)

A szépség és a szeretet a színpadon

Színház

Nyári saláta (Fotó: Gallicoop Instagram) Nyári saláta (Fotó: Gallicoop Instagram)

Gyümölcsök, saláta, és szaftos pulykamellcsíkok narancsos majonézes öntettel?!?!

Ajánlatunk hétvégére

A rovatot támogatja:

Archívum

Kategóriák

Friss

Hirdetés

Connect