Olvasónktól
Az utóbbit választottam. Jól „megfért” egymás mellett a két program.
Szombaton Békésszentandráson (épp a meccs idejében) a szabadtéri színpadon koncertezett Dobos Ágoston református lelkész meghívására a Segítség Köve dicsőítő zenekar.
Sitku Márta, az együttes vezetője keresztény családban született, a gyülekezet életébe már egészen kicsi korában bekapcsolódott, szüleivel együtt ment istentiszteletre. Később (zenei ismeretei bővülésével) hangszeren kísérte, majd vezette az énekeket.
Ma már küldetésének tekinti, hogy a zenén keresztül vigye az Evangéliumot. Hiszi, hogy isten munkálkodik az emberek szívében a dalszövegeken keresztül is.
Nem voltunk sokan, főleg Szarvasról érkeztünk, a szép őszi időben néhányan kerékpárral.
Voltak helybéli fiatalok, akik a mólón ülve beszélgettek, és közben hallgatták a zenét. Lehet, hogy őket nem érintette meg a szöveg, de jól érezték magukat.
Mi is, akik azért mentünk, hogy meghallgassuk a zenekart.
Három gondolat a dicsőítésről:
Dávid (aki házasságtörő és gyilkos is volt) fontos alakja a Bibliának. Király, zsoltáríró, bűnvallása példa lehet számunkra. Ő volt az is, aki kiválasztott négyezer embert, hogy dicsérjék Istent hangszereken. Ének és zene együtt szólt a Szövetség ládája előtt.
C. S. Lewis, a Narnia krónikáinak írója a következőket mondta: „Amikor hívővé lettem, megütközés kövére leltem abban, hogy a keresztyének olyan harsányan követelték, dicsérjük Istent”. Visszás, furcsa volt számára ez az elvárás. Később meglátta, hogy neki van szüksége arra, hogy kimondja, megvallja, kinek ismerte meg Őt.
Cseri Kálmán egyik prédikációjában olvashatunk a hálaadás és a dicsőítés három gyümölcséről: megőriz a csüggedéstől, az elbizakodástól, az aggodalmaskodástól. „A hálaadás és a dicsőítés így teszi helyére a múltat, a jelent és a jövőt. Nem csüggeszt a múlt, sőt inkább bátorít. Nem ejtenek kétségbe a jelen bajai, gondjai, veszedelmei, mert tudjuk, hogy Isten jelen van, és nem aggódva gondolunk a jövőre, hanem reménykedve. Isten holnap is Isten lesz. Nem lesz kisebb az ereje, mint tegnap volt, és mint ahogy ma megtapasztaljuk”
MBE
