Tegnap került bemutatásra a “Történelmi séta a szarvasi Anna-ligetben” című könyv az Anna-ligetben. A téma történelmi, az esemény helyszíne új. Ezúttal nem a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjául és a könyv fő témájául is szolgáló kastélyban, vagy a Körösvölgyi Látogatóközpontban ültették le e meghívott vendégeket és a sajtó képviselőit a park munkatársai, hanem a Bikazugi-holtág kezdeténél levő hajókikötő felett a közelmúltban átadott új épület teraszán. A meghívást elfogadta a Csáky-Bolza család két egyenesági leszármazottja, Mayer Judit és Mayer Attila is.
A könyvet dr. Molitorisz Pál és dr. Tirják László szerzőpáros jegyzi. A 67 oldalon a park történetét dolgozzák fel báró Harruckerntől 1949-ig.
Dr. Tirják László a könyv születésének előzményeit tárta a hallgatóság elé. 1993-ban döntött az országgyűlés arról, hogy megalapítja a Körös-Maros Nemzeti Parkot. 1994 elején dőlt el, hogy a központja Szarvason lesz, a helyszíne pedig az Anna-ligetben levő Csáky-kastélyban. Később, amikor a korábbi tulajdonosok leszármazottai, a Csákyk és a Haviárok is tiszteletüket tették a parkban, merült fel, hogy ne hagyják a történelmét az idő homályába veszni a park és a kastély történetét.
Most, hogy ez megtörtént, nyugodtan hajtja álomra a fejét, mondta dr. Tirják László, mert olyan dolgot hajtottak végre szerzőtársával, és azokkal, akik valamilyen szerepet vállaltak a munkában, aminek volt értelme.
Dr. Molitorisz Pál elmondta, hogy évekkel ezelőtt kezdődött az adatgyűjtés a korabeli dokumentumok alapján. Kiemelte Haviár Éva lelkesedését, segítőkészségét, aki egyenesági leszármazottja Harruckern János Györgynek, a Bolzáknak, Benzeknek és a Csákyknak is.
Babák Mihály polgármester a könyvben megjelenő történelem iránti elkötelezettséget hangsúlyozta és mondott érte köszönetet. A kincs abban van, hogy ez nem volt megírva soha, nem volt áttekintve őszintén, reálisan, tárgyszerűen, a történelmi hűségnek megfelelően. Értéket teremtettek munkájukkal, mondta.
Dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, levélben járult hozzá a megnyitó teljességéhez. Egy részlet leveléből:
“Hiánypótló anyagnak, történelmi mozaiknak számít, hiszen megyénk szempontjából egy kiemelt jelentőségű család generációkon átívelő élettörténetét mutatja be. E család és leszármazottai két főispánt is adtak Békés vármegyének, és más megyéknek is. A kiváló tollú szerzőpáros báró Harruckern János Györgytől, Békés megye újratelepítőjétől kezdi időutazó, múltidéző „sétáját”. A könyv arra is rámutat, hogy a család generációkon keresztül lelkes hazafiakat, kiemelkedő személyiségeket adott szűkebb és tágabb pátriánknak: olyanokat, akik példát és irányt mutattak. Egyik jeles leszármazott Bolza József, akinek a felesége Batthyány Anna Mária Klára volt. 1805 óta az ő nevét viseli az Anna-liget, amely immáron 215 éve ékesíti a környéket. Gróf Bolza Anna és férje gróf Csáky Albin álmodták meg az Anna-ligetben egy kastély megalkotását. Szarvas legfiatalabb kastélyépülete, a barokk stílusú Csáky-kastély 1908-ban született meg. Építtetői már csak idős korukban lakták, de lányuk gróf Csáky Ilona és férje báró Benz Ottó, majd gyermekük Benz Éva és férje dr. Haviár Lajos egészen 1949-ig éltek a falai között.”
Haviár Éva nem tudott eljönni az eseményre, így ő is levélben küldte el gondolatait: “Édesapám, édesanyám, és persze én is az utolsó civil lakója voltam Anna-ligetnek, amíg 1949 őszén el kellett hagynunk, és míg 2000-ben Tirják igazgató úr személyesen vezetett be ismét volt otthonunkba. Azóta rendszeres, megbecsült vendégei vagyunk,- ugyan most már csak én – az Anna ligetnek. Most, hogy a „ Történelmi séta miatt” megint emlékeznem kellett, megpróbáltam irányítottan a szépre és a jóra visszagondolni. Gyerekkorom „titkos kertjére” nem nehéz ezt alkalmaznom, mert az Anna-liget akkor tényleg a SZÉP, és a JÓ terepe volt. Fák, állatok és mosolygó emberek, fürdés, korcsolya és remek ételek jutnak az eszembe. Édesanyám nagyanyámmal dió- és szilvafaültetvényt telepített a Köröshöz közel. Mamim – a ház előtt állva jobb oldalon- zöldséges és gyümölcsös kertet hozott létre, amelyet sövénykerítéssel kerítettek körbe. Ínyencségeket is termelt, mint például spárgát. Tehenünk és lovunk is volt 2-2 az Anna-ligetet körülvevő földterület megművelésére és hasznosítására. Én még köpültem vajat, Mami biciklivel tejfölt vitt a piacra. A gazdaság művelésére jó, dolgos segítségei voltak a szüleimnek: Mótyan Pali bácsi egész családjával a külső, és Pavelka Etel a belső munkáknál.”
A könyvátadónak különös jelentőséget adott egy különös műtárgy, ami a könyv megírása során került a figyelem középpontjába, mondta Körömi Krisztina, a délután háziasszonya. Báró Benz Ottóné Csáky Ilona hagyatékában maradt fent egy hímzett terítő, amit a grófnő az Anna-ligetben megforduló családtagjaival, barátaival, vendégeivel aláíratott és sajátkezűleg kihímzett. Különös jelentőségét az adja, hogy az a család 1920 és 1934 közötti kapcsolatairól, társadalmi életéről árulkodik. A szignók szerint jeles történelmi személyek, magyar és külföldi előkelőségek, politikusok, kiemelkedő egyházi tisztségviselők, művészek is megfordultak az Anna-ligetben. Ezek közül 230 nevet sikerült azonosítani a könyv megjelenéséig.
Mayer Lajosné jóvoltából ezt a terítőt Mayer Judit, illetve Mayer Attila hozta el és adta át dr. Tirják Lászlónak.
A Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója kifejezte büszkeségüket, hogy rájuk merték bízni. A terítő majd egy évszázad után visszaért készítési helyére, mondta, majd ígértetett tett arra, hogy olyan állapotba hozzák, és úgy fogják bemutatni, hogy az megőrizze állapotát, “mert ebben benne van a kastély egész lelke”.
A könyv megvásárolható a Körösvölgyi Látogatóközpont jegypénztárában.
