Menu
in ,

Mert ez a nap ilyen – de örökre a miénk marad!

Szalagtűzés a Székelyben

A járványhelyzet miatt iskolánk – GYSZC Székely Mihály Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (Szarvas) – idei szalagavató ünnepsége szalagtűző rendezvénnyé alakult, nem a megszokott formában került megrendezésre. 2021. március 3-án kora délután a végzős diákok és osztályfőnökeik részvételével zajlott le.

A rövid köszöntés után az iskolarádión keresztül Ozsváth Zsuzsanna igazgató mondta el gondolatait:

„…Az on-line oktatás mindenkit kihívások elé állít, melynek naponta próbál diák és oktató megfelelni. Előtérbe kerülnek a szabályok – melyeket annyira igyekeznek kikerülni a kamaszok –; így a szabályok betartásának fontossága is, melyre iskolába lépésük pillanatától próbáljuk nevelni Önöket. Büszke vagyok arra, hogy felelősségteljes felnőttként tudnak viselkedni, hogy a szigorú járványügyi elvárások betartása sem jelent gondot, hiszen képesek megérteni ezek szükségességét.

…Minden alkalommal beszélek a vizsgák közeledtéről, a felkészülés fontosságáról. Ez, mivel már március van, még aktuálisabb. Ez úgy érzem, még jobb együttműködésre sarkall bennünket Önökkel és egymással is. A felkészülés kulcsa azonban a tanuló akarata, mennyire akarja a sikeres befejezést. Felnőtté válásuk sokkal komolyabb körülmények között zajlik, mint az előző évek végzős osztályainak, ezért még megtisztelőbb számomra, hogy részese lehetek.”

Zárásként Moliere szavaival kívánt jó egészséget, kitartást: „Minél nagyobb az akadály, annál dicsőségesebb a legyőzése.”

Igazgató asszony beszéde után az osztályfőnökök feltűzték a szalagot:

  • Harmati Ágnes 12. C szakgimnáziumi osztály informatika, vízügy, ügyvitel ágazat,
  • Kasikné Terényi Mónika 12. D szakgimnáziumi osztály pedagógia, szépészet, turisztika, vendéglátóipar ágazat,
  • Sinka Attila 5/13. D fodrász, informatikai rendszerüzemeltető, irodai titkár, kereskedő,
  • Fekécs Magdolna 2/14. C vendéglátásszervező és fodrász,
  • Farkasné Tóth Zsuzsanna 11. F eladó, pincér,
  • Szerb Milán 11. G asztalos, kőműves, valamint szociális gondozó és ápoló,
  • Kereszturszkyné Sebő Rózsa 11. H cukrász, szakács,
  • Szebedinszky Éva 2 éves érettségire felkészítő osztály tanulói részére.

Zárásként tanár és diák gondolatait hallhattuk az elmúlt hónapokról, ki hogyan élte meg, hogyan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez. Az oktatók gondolatait Rohonyné Urbancsok Zsuzsanna tolmácsolta:

„Nekünk, a tanáraitoknak hiányoznak a tantermi órák, az elmélyült, közös munka, az apróbb-nagyobb sikerélmények, a megkönnyebbült sóhajok, ha végre megértitek a megérthetetlennek tűnőt, az összekacsintások, az átbeszélgetett szünetek… és igen, még a közös csaták is, mert ezek is értékes tudáshoz juttatnak benneteket, de fontos, hogy a rossz dolgokban is meglássuk a jót, mert ez a fajta hozzáállás segít leküzdeni az élet nehézségeit.

Jó dolog a technika, de sosem fogja pótolni a valóságot, egy eszköz, amely segít találkozni azokkal, akikkel amúgy a fizikai távolság miatt lehetetlen lenne. Az elmúlt hónapokban meg kellett tanulnunk „ölelni szavakkal.”, de reméljük, hogy a tanévből hátralévő időszak a komoly tanuláson kívül még sok vidám órát fog hozni.

Kívánjuk, hogy legyen alkalmunk elmélyült beszélgetéseket folytatni, hiszen ezek az élmények is pótolhatatlanok; s kívánjuk, hogy az élet mielőbb kárpótoljon benneteket!”

A végzős diákok nevében Varga Angéla 5/13. D osztályos tanuló beszélt:

„Most úgy érezzük, hogy mi a 13. évfolyamosok vagyunk a vírushelyzet egyik vesztesei: mert elveszítettük az élő, és jól működő tanítási órákat. Tavaly odalett az orgonaillatú május éjszakán felcsendülő, és soha többé nem pótolható szerenád, és nem volt ballagásunk, a mi felröppenő léggömbjeink nem indulhattak utat keresve a nagyvilágba… Elmaradt a nagy finálé, vagyis annak ünnepélyes-emlékezetes percei.

Megható, hogy ma mi vagyunk a középpontban. Ünneplünk, de csendesen.

Évek múlva is furcsa lesz, hogy a keringős élmény az idén elmaradt, de helyette mégis kaptunk valamit. Valami egészen mást, de jót, ami az ürességet megtölti könnyekkel és nevetéssel.

“Mert ez a nap ilyen – de örökre a miénk marad.”

Rohonyné Urbancsok Zsuzsanna

Exit mobile version