Menu
in , ,

45. alkalommal tartották meg a HAKI halászati tudományos tanácskozását

Az előadások sorát dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta

Az előadások sorát dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta (Fotó: Babák Zoltán)

A héten rendezték meg a 45. Halászati Tudományos Tanácskozást, vagy közkeletű nevén HAKI-napokat.

A szerdán és csütörtökön lezajlott konferenciát dr. Halasi-Kovács Béla, a HAKI vezetőjének rövid tájékoztatóját követően dr. Kovács Melinda, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. Megnyitójában bemutatta a 2021. február 1-ével létrejött MATE-t.

Elmondta, immár teljes egészében 22 intézet keretében folyik az oktató és kutató munka. Öt campuson 13 ezer diák tanul. A hálózat lefedi a teljes Dunántúlt, valamit Közép-Magyarország nagy részét.

Ezen intézetek egyike a szarvasi NAIK-HAKI is, ami így a kutatások mellett integráltabban tud részt venni az oktatási tevékenységben is “a szinergiák minél hatékonyabb kihasználása érdekében”.

Kiemelte az akvakultúra szerepének jelentőségét, aminek következménye a hal húsfogyasztáson belüli emelkedése. Gazdasági haszna mellett az ökológiailag pozitív hatása miatt is felértékelődött az ágazat tevékenysége.

Babák Mihály polgármester örömét fejezte ki, hogy az oktatás, a tudás, a kutatás és a gazdaság egymásra talált. Visszautalt Tessedik Sámuelre, aki az országban elsőként oktatott “szarvasi parasztokat”, hogy megéljenek.

Az előadások sorát dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta, amiben a “blue bioeconomy” céljait és a célok megvalósításához rendelkezésre álló eszközöket vázolta.

Őt dr. Halasi-Kovács Béla, a MATE Halászati Kutató Központjának kutatóközpont-vezetője követte. Előadása a Horizon Europe program keretei között történő édesvízi akvakultúra-fejlesztés lehetőségeiről szólt.

Az idei témák között innovatív haltermelési technológiákról, haltakarmányozás új megoldásairól, természetesvízi halgazdálkodásról, halfeldolgozásról, halfogyasztásról és a hozzá kapcsolódó marketingről, halgenetikáról és halélettanról, halkórtanról, valamint a IMMUNALGA projekt eredményeiről hallgathattak a két nap alatt a résztvevők.

Exit mobile version