A magyar történelem egyik legsúlyosabb katasztrófájára emlékeztek tegnap a Békésszentandrási Polgármesteri Hivatal dísztermében. A Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület tagjai szervezésében a településen minden évben megemlékeznek a Donnál történt tragédiáról, így tettek annak 80. évfordulóján is.
A doni katasztrófasokkal összetettebb dolog, mint az gondolnánk, mondta Hévizi Róbert, az egyesület elnöke. Visszament egészen a trianoni “gyalázatig”, ami magában hordozta azt, hogy csak idő kérdése volt annak, folytatása legyen.
1942 tavaszán toborozták a magyar haderőt, nyáron utaztak ki a katonák a doni frontra, ahol Voronyezs környékén állandóak voltak a harcok. A hadműveletek belecsúsztak a télbe, amihez az ott élők jobban tudtak alkalmazkodni, miközben a magyar hadseregnek ígért téli felszerelés nem érkezett meg. Aztán jött január 12-e, amikor a túlerővel, a nagy hideggel szemben nem volt mentség.
Korabeli újságokból hozott idézetek bizonyították, hogy akkor az információáramlás lassabb volt, a hírek jelentős késéssel értek Magyarországra. Akkor a környékünkön legnépszerűbb Dél-Magyarország január 10-i számában a honvéd vezérkar jelentésében az volt olvasható, hogy az ellenség tüzérségi előkészítést követően nagy erejű támadást intézett a magyar vonalak ellen. Jó egy héttel később a Keleti újság a honvéd véderő főparancsnokságára hivatkozva a szokásos semmit mondó híreken túl azt írta, hogy nem közölhetnek további híreket a háború állásáról, mert az az ellenséget segíthetné. A sorok között olvasni tudók már sejthették, hogy baj van.
A megemlékezést a Hősök emlékművének megkoszorúzása zárta.
