Tatai László
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar 2023-ban ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Nemzeti Filharmonikusok művészei országszerte ingyenes kamarakoncertekkel ajándékozzák meg a közönséget. A sorozat november 8-án ért Szarvasra, ahol a Cervinus Teátrum színházterme zsúfolásig megtelt ez alkalomból. A muzsikusok nevében Kökényessy Zoltán köszöntötte a közönséget, bemutatva zenésztársait: Bajner Zsuzsanna csellistát, Porzsolt Györgyné zongoristát, Bali Gábor hegedűst, az est koncertmesterét, Porzsolt György brácsást, a szarvasi származású Kozák Zoltán nagybőgőst és Molnár Zoltán trombitást.
A műsorról elmondta, hogy az egy európai zenetörténeti kirándulás lesz, a műsort nyitó Toccata-köszöntőt követően. A népszerű szerzők közkedvelt darabjai között rövid, de lényegre törő és érdekes információkat osztott meg a kamaraegyüttesben másodhegedűs posztot betöltő Kökényessy Zoltán.
Az utazás a „rőthajú szerzetes” Vivaldi darabjával kezdődött, majd a német barokk órásával J. S. Bachhal folytatódott, aki soha egyetlen rossz hangot sem írt le, s különös kapcsolata volt Istennel. A Négy évszak részlete és az Air után Anglia felé kanyarodott a kirándulás, s megtudtuk, hogy a G. F. Händel korának hatalmas zenei projektjeit hozta tető alá, akár a Tüzijáték szvittel, akár a Vízi zenével, ahol a zenekarban ötven hegedűs és tizenöt trombitás is játszott. – Reméljük egyszer itt a Körösön is tudunk majd egy ekkora „bulit” csinálni – mondta Kökényessy Zoltán. Bécs Mozart Egy kis éji zenéjével és Schubert Ave Mariájával volt jelen a kiránduláson, az utóbbiban Porzsolt György szólójával. Oroszföldre Pjotr Iljics Csajkovszkíj keringője repítette a közönséget a Csipkerózsika c. balettből, majd ismét Nyugat felé kanyarodva a brit Edward Elgar darabja, Spanyolországot pedig a bikaviadalok „olléval” végződő pasodobléja reprezentálta. A kihagyhatatlan Franciaországra Massné operájának egy meditációja emlékeztette az utazókat Bali Gábor szólójával.
Hazafelé indulva a késő romantikus Brahms V. magyar tánca aratott nagy sikert, majd Kodály Háry János daljátékának az intermezzoja. Egy kis kakukktojással – az Óz a csodák csodája c. film betétdala – jutottunk el a koncert utolsó számához Weiner Leo Rókatáncához. Ezt két felfogásban is hallhattuk: magát a dallamot, ahogyan az egy autentikus népzenét játszó banda előadta volna, majd rögtön utána azt, amit ebből Weiner Leo alkotott.
Az utolsó számot és az egész koncertet dübörgő vastapssal honorálták a szarvasiak, akiktől Kökényessy Zoltán abban a reményben búcsúzott, hogy talán hamarosan a nagyzenekarral és énekkarral is találkozhatnak majd.
Tatai László
