G.E.
Hamarosan bemutatják Dósa Zsuzsa rendezésében és dramaturgiájával, Barta Lajos Szerelem című darabját, amelyet 1914-ben írt. Hat nappal a bemutató előtt beszélgettünk Dósa Zsuzsával a darabról, a darab üzenetéről és arról, hogy milyen szép nyelvezettel van megírva a mű.
Zsuzsa, miért ezt a darabot választottad?
Azért, mert azt gondolom, kell minden évben egy klasszikus, nem csak a felnőtt közönségnek, hanem az ifjúságnak is. A fiatalok nem biztos, hogy sok klasszikust olvasnak. Úgy gondolom, a nyelvezete nagyon szép, rólunk is szólhat, a mi életünkről, igaz, hogy a múlt század elején íródott, akkor is játszódik, különleges, lélekig hatoló történet. A magyar „Három nővér” -ként is emlegetik és az élet egyszerűnek tűnő nagy dolgaival foglalkozik. Könnyen hangzik, hogy a három lány férjhez akar menni, de ezek az egyszerű dolgok okozhatnak nehézséget az életben. Olyanok a karakterek, jellemek, sorsok, amik akár komikusak – mosolygunk rajtuk, közben meg nagyon is elgondolkozunk és együtt az összes szereplővel. Egy szép családi történet. Ennyi. Egy magyar klasszikusnak nem kell feltétlenül mélyen veretesnek lennie – a Szerelem szórakoztatva ébreszt gondolatokat a nézőben.
A három Szalay lány sorsa a darab kulcsa…
Igen, a lényeg a három lány sorsa. Azt gondolom, a testvérek -mint minden családban- lehetnek nagyon különbözőek, viselkedésben, karakterjegyekben nem hasonlítanak feltétlenül és ez természetes. A darabban az édesapa nyugdíjas, ezért a kertvárosba költözik a házaspár, mert biztonságra, nyugalomra, békességre vágynak. A házaspár meg is találná ezt, de közben ott van a három házasságra vágyó lány. Böske, a legkisebb, aki úgy dönt tanító lesz és majd gondoskodik magáról. Ez nyilván a századforduló hozadéka. Tanulhatott volna Nelli is – a legidősebb – de nem tette. „…Jó gazdaasszony is lehet filozófus” – mondja, hiszen a lányok intelligensek, okosak, középosztálybeli, hivatalnok- család. A középső Lujza, álmodozó és pont ott van a környezetében egy fiatal költő, akiről kiderül, hogy elvágyódik a fővárosba. Mindhárom saját életet szeretne, mindhárman másképen képzelik el. Hogy ki hová jut, azt látjuk a történetben. Hogy Nelli pár éve milyen jövőt képzelt el, miről álmodott, nem derül ki, csak az, hogy lejjebb adta az igényeit: „Nekem férj kell, aki engem innen kivigyen, akármilyen, csak férfi legyen…”
Szerinted Nelli harcol Komoróczyért?
Igen, harcol, mert ez lehet az ő szabadságának kulcsa, de mindhárom lány szabadságra vágyik, csak másképpen. Nelli saját életet akar, egy házat megbecsülést, tiszteletet, intimitást. Nem óriási lángoló szerelemre vágyik már, ami mindent romokba dönt. Valószínű volt része benne, hiszen egy-egy mondatából megjegyzéséből kiderül, hogy van tapasztalata. Bölcsebb lett, megfontoltabb. Azt gondolom, előtérbe helyezi a megbecsülést, a szeretetet, a lángoló szerelemmel szemben. Érettebb kapcsolatra vágyik, ami talán értékesebb is lehet. Egy olyan társra vágyik, aki mellett nyugtot, megbecsült nőként létezhet. Hogy ennyire nyers, kemény és szókimondó, azért van, mert családi helyzetéből adódóan megteheti és mert nem szolgalelkű, bár más-más módon ez a másik két lányra is igaz. Ilyen a neveltetésük, valószínű szeretetteljes életet éltek, de a családi életükben engedték, hogy „szabadok” is legyenek.
A szerelem stációi az életkorral változhatnak, a „felhőn járástól” eljut az ember a racionálisabb, nyugodtabb párkapcsolathoz. Nelli valószínű nem arra vágyik, mint Lujza, aki azt mondja: „Azért élek, hogy boldog legyek. Boldog akarok lenni!… Semmi más, csak boldog akarok lenni.” Nelli már csak elégedett akar lenni. Ha ezt a kettőt mérlegre tesszük ugyanazt jelenti – csak életkor, nézőpont kérdése. De a boldogság szó is mást jelent mindenkinek. Ez sok-sok kérdést vet fel, lehet filozofálni, érzelmileg kinek mit jelent.
És itt van Komoróczy is, akinek csak elképzelése van a boldogságról, mert nem volt példa előtte. Szüleit pici baba korában veszítette el, egy rokon néni nevelte. Törődött vele, de ennyi. A néni gondoskodásból rokonokhoz küldi, ahol van három fiatal lány is. Komoróczy az álmodozásban építi fel saját, hallomásokra alapozott, elképzelt boldogságát. Keresi az utat, azt gondolja, ha megnősül, boldog lesz. Emberi kapcsolatokban, érzelmi tapasztalásban szinte nincs valós múltja vagy emlékei. Elfogadja az élet és neveltetés általa ismert szabályait, miközben ösztönösen ő is szabadságra vágyik a maga szokatlan módján, de csak illúziói vannak.
Komoróczy nem veszi észre a jeleket…
Sosem élt társasági életet, így elveszett ezen a téren. Én azért szeretném hinni, hogy lehet bárki, jöhet bárhonnan, történhet vele bármi, lehet a társadalmi ranglétra bármelyik fokán, kerülhet bármilyen szélsőséges környezetbe, attól még van valaki a világban, akihez tartozik… és ha szerencsés, rá is talál.
Komoróczynak szerencséje van…
Igen és biztos, hogy ez egy nyugodt elégedettséggel teli élete lesz. Két különböző ember, akik kiegészítik egymást. Van valami, amit mind a kettő akar és becsül, az a szó legnemesebb értelmében vett társ…társként tekinteni a másikra. Az esély, a remény megvan.
Hat nap van a bemutatóig, hogy álltok?
Elkezdődtek az összpróbák és haladunk a főpróbák felé. Feszített tempóban dolgozunk, hiszen a próbaidőszak kicsit rendhagyó volt, de nem lesz gond. Most még jön a végleges díszlet, jelmez, kellék, hang, fény. Időben elkészülünk!
Zsuzsa, köszönöm szépen a beszélgetést!
Galambos Edit
A fotót Babák Zoltán készítette.
