Az Őrség szívében

pityerszer

Barangolás Magyarországon

Az Őrség hazánk nyugati határa mentén terül el. Nagyobb része (22 falu) Vas megyében fekszik, de átnyúlik a szlovén határon is (8 falu). Évszázadokon át zárt terület volt, így sokáig megőrizte az ősi szokásokat, életmódot és az építészeti hagyományokat. Ezek azonban mára nagyon megfogyatkoztak. 

A honfoglalás után Vér-Bulcsú telepített ide gyepűőrzőket. Feladatuk az volt, hogy őrizzék az elfoglalt terület nyugati kapuját. Innen ered a tájegység neve: Örség. Lakói szolgálataikért kiváltságokban részesültek, és e kiváltságok a későbbi századokban is megmaradtak.
Az őrségi falvakra a „szeres” településszerkezet jellemző.  A házak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. Egy-egy szert eredetileg rokon családok lakták, később ez már kevésbé volt jellemző. E vidéken sok helyütt találkozni ún. kerített házakkal, udvarokkal is. Ezeknél a lakó és a gazdasági épületek négyszöge fogja közre az udvart.

Ha keleti irányból érkezünk, az első falvakban mindezekből már keveset találunk, de azért mindegyikben őriznek egy-egy házat, templomot, haranglábat a régi időkből. Felsőjánosfa és Pankasz után érjük el az Őrség „fővárosát”, Őriszentpétert. Központja teljesen átalakult: az útról letérve olyan szabadidőközpontot találunk, amelyet bármely település megirigyelhetne. A szentpéteriek berendezkedtek a turisták fogadására, vendéglők, vendégházak állnak rendelkezésükre, a Teleházban kerékpárt is lehet kölcsönözni. A következő falu, Szalafő, elég barátságtalanul fogadja a kerékpárost. Hiába a soksebességes, kitűnő kerékpár, a bevezető kaptatón gyalogolni kell. Viszont kitűnő jelzőtáblákkal vezeti az érkezőket a számtalan „szer” felé.

A fent leírt településszerkezetet ma már nehéz „élőben” megtalálni. Ahogy a kerékpáros halad a szereken át (Alsószer, Felsőszer; az eredetileg ott lakó családok neveit megőrző szerek sokasága), vendégházak kínálják magukat. Sok az Őrségbe települő „idegen”, akiket vagy a romantika, vagy a divat vagy valami más hozott ide. Ők bizony már nem költöznek be a Pityerszeri skanzenben látható, apró házakba, hanem építenek, átalakítanak; alapvetően megváltoztatják az Őrség képét.

A Zala folyót is hiába keressük, itt Szala patak a neve, és alig nagyobb egy ároknál, vizet is alig lehet benne felfedezni. Két-három kaptató után érjük el a Pityerszeri skanzent. Érdemes elidőzni benne, mert itt sűrítetten találja meg az érdeklődő mindazt, amiért az Őrségbe jött, s amit amúgy csak nehezen találna meg (esetleg sehogy). Hiába, változik a világ.

Írta, szerkesztette és a felvételeket készítette: Kutas Ferenc