Connect with us

Közérdekű hírek

Mit kell tudni pünkösdről?

Miután a családban mindannyian kitöltöttük az index március 15-i, húsvéti, május 1-i, ill. mai, pünkösdi tesztjét, szemlesütve vallottuk be magunknak, hogy szinte semmit sem tudunk ünnepeinkről, nevezetes napjainkról. Az egyházi ünnepeknél legalább a gyerekek jól szerepeltek, és mint ma kiderült, van pünkösd-szakértő közöttünk, ránk, felnőttekre ránk fér egy kis tunning. Googlét ragadtunk, és összeollóztunk egy minimumot, amit ha tudtunk volna, már nem szégyenkeznénk magunk előtt, igaz, akkor ez a cikk sem készült volna el.

 

Mit ünnepelnek a keresztények pünkösdkor?
A Szentlélek eljövetelét.

 

Mit ünnepelnek a zsidók pünkösd idején?
Ekkor van a sávuot, amikor a befejezett aratást, az új kenyeret ünneplik, és azt, hogy Isten átadta a Tórát Mózesnek

 

Mi a pünkösd jelentősége?
A Szentlélek betöltötte a tanítványokat, akik ezzel képessé váltak Jézus tanításainak továbbadására, ezért Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.  Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték Pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

 

Mikor van pünkösdvasárnap?
Szentírásból ismert Húsvét szombatja (nagyszombat) után az ötvenedik napon, ezért időpontja változik. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. 2010-ben május 23-ára fog esni.

 

Honnan származik a pünkösd szó?
A görög pentekoszté szó 50-et jelent és a húsvét utáni ötvenedik napra utal. A magyarba vagy az ófelnémet pfinkusti-ból vagy szláv nyelvből került át.

 

Mi köze van a pünkösdhöz a „pünkösdi királyság” kifejezésnek?
A pünkösdi királyválasztás mára sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. A középkor óta ismert népszokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, ingyen ihatott a kocsmában, de csak egy napig, legfeljebb egy hétig, bár egyes források egész évet is írnak. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezen túl udvarolhattak, kocsmázhattak.

 

Miért nem kell dolgozni pünkösdhétfőn?
Mert munkaszüneti nap, de nem ünnepnap. 1993-ban nyilvánította az országgyűlés pünkösdhétfőt szabadnappá Magyarországon. A magyar lakosság 19 százaléka számít rendszeres templomba járónak (a bécsi Fellner Intézet 2007-es nemzetközi reprezentatív kutatása alapján)

 

Még több adat pünkösdről

A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg. A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus és a Krisztusi Egyház anyjára, legszentebb Szűz Máriára, valamint az apostolokra, amely ezt a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

 

Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

 

 

Pünkösdi népszokások

 

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.

 

Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A magyar kultúrában a pünkösdi királyválasztáson kívül több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

 

Májusfa
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

 

Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

 

Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

 

Pünkösdölés
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

 

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

 

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

 

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

 

Pünkösdi eső
Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem. Na erre most lesz alkalmunk ráfigyelni.

 

Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

 

Forrás:

wikipedia

http://www.parameter.elosoft.com/punkosd.html

sulinet

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Kiemelt

Aradi vértanúk

Közérdekű hírek

Hirdetés

Archívum

2009. június
h k s c p s v
« máj   Júl »
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930  

Kategóriák

Friss

Connect