Csináld magad!

110903teemy

110903teemyEgy pár éve költöztünk csak el a szüleimmel kertes házba, ahol akkor a költözés előtt szépen kifestettünk, kimázoltunk mindent, s szépen bepakoltuk a kis cókmókunkat. Azóta már nem lakok velük, s az elmúlt évek nyomot hagytak a házon, a szobákon. Főleg a költözésem után a szobám „újrahasznosításával” vált leginkább esedékessé az, hogy jó lenne kicsit rendbe tenni a házikót. Na az, hogy ez a dolog eldőljön, nem kellett hozzá sok, kb. 1 perc, de az, hogy ehhez hozzá is lássunk, na ahhoz hónapok.

Előzőleg is, amikor beköltöztünk a házba mi voltunk a „mesteremberek”, s mi festettük ki a szobákat, s minden mást is. Úgy döntöttünk, hogy ez most is így lesz, nem csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy ezzel kicsit spórolhatunk is, hanem, mert a szabadság ideje, a kis pihenő alatt lehetőség nyílt rá az időnkből. Szóval a család egy hétvégi megbeszélést követően hétfőn nekilátott a festésnek, illetve annak előkészítéséhez.

Mert amikor bementem a szobába, könnyelműen jelentettem ki, hogy ez gyors lesz, (az exszobám alapnégyzetmétere kb. 10) aztán amikor még második nap is a repedéseket javítgattuk, kicsit másképp gondoltam. Az első, s a harmadik nap volt a legnehezebb, a ki- és bepakolás. Na meg amiket közben találunk! Húha! Azok a kincsek, amiket csak úgy eltettünk, hogy jó lesz még valamikor, emlékek, melyeket nem szeretnénk feledni, s dobozokban őrizzük, szóval találtunk ám különlegességeket.

Aztán a család elindult vásárolni. Ecset, festék, glett a javításhoz, s csak nőtt-nőtt a lista. De a végére minden elkészült. A nehéz kipakolást követte a pepecselős munka, majd a festés. Bár olyan szint melyet mi kikevertünk nem tudna utánunk csinálni senki. 3 színből lett egy olyan, hogy ….., barackvirág, de hogy hogy, azt nem tudom. Mindegy, új lett, szép lett, s tiszta lett. Aztán bepakolás, selejtezéssel! Nem érdemes annyi mindent megtartani, mert nem férnek el az új dolgok. Nehezen ment, minden emlékeztetett valamire, de aztán túléltem, s beindultam. Mentem kifelé, a kinti helységekbe is rendet rakni, mert ott is volt 1-2 raktárrá átnevezett rész, s csak pakoltam, pakoltam.

Sok mindenre jó ez a felújítós, pakolós program. Nemcsak, hogy a családoddal tudsz lenni, s beszélgetni, úgy hogy még tevékenykedsz is hasznosat, hanem kicsit az emlékekbe is elmerülhetsz. Mert mi más lenne olyankor a téma, minthogy az, hogy emlékezünk a beköltözésre, az akkori festésre, arra, hogy azóta mi, mennyire változott, s arra, hogy mi is megváltoztunk.

Én még mindig azt vallom, hogy amit lehet, csináljuk meg magunk, pont azért, amit az előbb említettem. Nem csak, mert hasznosak vagyunk, amikor mi festjük ki a lakást, hanem mert az emlékek melyeket újra átélhetünk, jó érzéssel töltenek el. S lehet, hogy nem lesz tökéletes az, amit csinálunk, de talán nem is kell annak lennie, hiszen többet jelentenek azok az új emlékek melyeket mindez alatt szereztünk. S talán mikor végeztünk érezzük, hogy fordulóponthoz értünk, mert lezártunk egy régebbi időszakot, kidobáltuk a felesleges, régi használhatatlan kacatot, s helyet csináltunk az új dolgoknak. Saját kezünk munkájával, közösen építjük az új jövőt.

S na hajrá, folyt.köv. Jöhet a többi helység, mert 1 szoba még nem a ház, s mire talán végzünk kezdhetjük előről.

Teemy