Veszélyben az akác, Tessedik egyik hagyatéka

20140112-IMG_0029

Akác-koalíció alakult az akác és akácméz védelmére és elismertetésére több agrár- és erdészeti szakmai szervezet részvételével – tájékoztatta hétfőn Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő az MTI-t.

Glattfelder Béla, az együttműködés szervezője a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet védelmét jelölte meg az egyre szaporodó támadásokkal és korlátozási szándékokkal szemben.

“Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, melyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy támogatásból való kizárását eredményezhetik. Továbbá kezdeményezzük az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – idézi a közlemény az EP-képviselőt.

Tizenkét szervezet már aláírta a kezdeményezést és további agrár- és erdészeti szervezetek csatlakozását várják.

Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom. Magyarországon van Európa akácerdejének fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételeinek jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik. Az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is.

A korlátozások és a támadások nemcsak a hagyományok megőrzését, de a jövőbeni lehetőségek kihasználását is veszélyeztetik. Különösen nagy aggodalommal kell figyelni azokat az EU jogszabálytervezeteket, amelyek az akácnak, mint nem őshonos növénynek a “betiltásához” vezethetnek – hívta fel a figyelmet a nyílt levél.

“A magyar érdekek, munkahelyek és vállalkozások megvédése azt követeli, hogy szembeszálljunk a felelőtlen és rosszindulatú törekvésekkel. (…) Ezért kezdeményezzük az akác és az akácméz hungarikummá minősítését. (…) Reméljük, hogy a hungarikummá minősítés hozzájárul a megalapozatlan támadások elhárításához, megteremti a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – áll a nyílt levélben.

Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte: Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek. E mennyiség fele, 12 500-13 000 tonna az akácméz. Az országban megtermelt összes mézmennyiség mintegy 80 százalékát exportálják. Magyarországon egy ember átlagosan 70-80 dekagramm mézet fogyaszt évente.

MTI 2014. január 27.

Ma reggel a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában ismét az akác volt a téma: Kiirthatja az EU: így védenék a népszerű magyar exportterméket

Akác-koalíció alakult az akác és az akácméz védelmére, miután természetvédelmi indokra hivatkozva kiirtanák az ezeket az erdőket Európában – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Különösen hátrányosan érintené a döntés Magyarországot, amely a kontinens legnagyobb akácfa és akácméz termelője.

Európa akácerdeinek a fele Magyarországon található és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik. Ennek szakadhat vége, mert természetvédő szervezetek lobbitevékenységének hatására Brüsszel kiirtathatja a növényt az unió egész területéről.

Glattfelder Béla néppárti képviselő műsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elő az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Ezt a fafajt már ma is üldözik, sok helyen nem engedik az akácerdőket újratelepíteni, természetesen megújulni, nem adnak támogatást sem erdő-, sem energiaerdő-telepítésre, ami elfogadhatatlan és káros gyakorlat – jelentette ki.

Magyarországon jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdő. Tény, hogy nem őshonos, de gazdasági, erdőgazdálkodási és különösen méhészeti szempontból az egyik legfontosabb – közölte Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Sok éves átlagban 40-60 százalékát akácerdőről termeljük a mézeinknek. Az akácméz felvásárlói ára mindig magasabb, mint a virágmézeké, a legtöbb bevételt a magyar méhészeknek ez biztosítja. A virágzati ciklusban két pozícióban is tudják a méhészek legeltetni a méheiket”, tehát a bevétel még stabilabb – fogalmazott, hozzátéve: a kiváló magyar akácméz exportszempontból is nagyon fontos.

Mivel Európában csak nekünk vannak jelentős akácerdeink, nem számíthatunk szövetségesre az uniós döntéshez, idehaza viszont méhész és erdészszervezetek, kutatóintézetek, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetséget hozott létre – hangzott el a műsorban. Az akác-koalíció célja, hogy fellépjen a korlátozó intézkedésekkel szemben, megakadályozza, hogy az akácot kiirtsák, továbbá megvédje a méhészeket. A Magosz kezdeményezésére a koalíciót Kárpát-medenceivé bővítenék. Glattfelder Béla szerint az akácfa és -méz közvetett védelmét szolgálná az is, ha hungarikummá nyilvánítanák a termékeket, szavai szerint ennek érdekében megtörténtek az első lépések.

Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió Hajnal-táj