Jelentősen nő az árvízi biztonság a térségben

20150716-IMG_11

Jelentősen javulhat az árvízi biztonság a Hármas-Körös mentén. Az árvízvédelmi művek védképességének javítására irányuló munkálatok már a végéhez közelednek, a várható határidő szeptember 30-a. Az összesen 14 milliárd Ft értékű európai uniós projekt a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A védképesség helyreállítása országosan a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva és a Hortobágy-Berettyó mentén zajlik, ezeken a helyeken ugyanis korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy egyes szakaszok nem felelnek meg az árvízvédelmi biztonság követelményeinek.

– Több mint egymillió lakos árvízi biztonsága nő a fejlesztés eredményeképpen, ill. az érintett és védett terület nagysága meghaladja a 11 ezer négyzetkilométert. A fejlesztés az észak és dél-alföldi régiót illetően több mint 150 települést érint, a kivitelezési munkálatok pedig négy vízügyi igazgatóság területére terjednek ki – sorolta Antal Örs, az Országos Vízügyi Igazgatóság projektvezetője a fejlesztés legfőbb paramétereit.

Hozzátette, a munkálatok túlnyomórészt a felszín alatt valósulnak meg, három beavatkozás formájában: szigetelőlemezzel erősített, önszilárduló résfal építése, szivárgásgátló szádlemez elhelyezése, valamint drénszivárgó töltéstestbe történő beépítése valósul meg.

Nagy Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakági koordinátora a projekt műszaki tartalmáról és helyi jelentőségéről tájékoztatta a megjelenteket.

Az elmúlt 30 év tapasztalatairól szólva elmondta, az árvízszintek folyamatosan emelkedtek, melynek oka a klímaváltozás, a meder feliszaposodása és a növényzet elburjánzása.

– Míg 2014-ben a fővédvonalak több mint fele (53,4%-a) felelt meg a mértékadó árvízszint magasságbiztonság minimális keresztmetszeti méreteinek, addig ez a kiépítettség 0,3%-ra esett, azaz 1,1 km-re esett vissza a területünkön – nyomatékosította.

A fejlesztés Békésszentandrás mellett Szarvasra és Gyomaendrődre is kiterjed. Mint elhangzott, a fejlesztés valamennyi érintett igazgatóság közül a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén van a legelőrehaladottabb stádiumban.

– Célunk, hogy a leggyakoribb árvízi jelenségek, a szivárgás, a talpszivargás és a fakadóvizek aránya csökkenjen. Mindez 2013-ban 78.4 km-nyi területet érintett, az összesen 6817 m-en megvalósuló intézkedések következében azonban mértékük 8,6%-kal csökken – taglalta a legfontosabb eredményeket.

A fejlesztés révén összesen 23 településen mintegy 86 ezer ingatlan, ezáltal 191 ezer lakos árvízi biztonsága javul.