G.E.
Szerdán este teltházat köszönthetett az este házigazdája Brachna Irén a Chován Kálmán Művészeti Alapiskola igazgatónője a Szarvasi Vízi Színház színpadáról, és röviden elmesélte a musical történetét. Köszöntőjét Maria von Trapp könyvéből vett idézettel zárta.
A Budaörsi Latinovits Színház mutatta be Howard Lindsay – Russel Crouse – Richard Rodgers – Oscar Hammerstein, „A muzsika hangja” című musicalt, Bátki Mihály fordításában, Fábry Péter dalszövegével. A musicalt 1959. november 16.-án mutatták be, a híres filmet pedig 1965. március 2.-án, vagyis ötven éve. Maria Auguszta Trapp könyvet írt a család történetéből, amely magyarul is megjelent.
Maria Reiner (Endrődi Ágnes), árvaként egy salzburgi kolostorban nevelkedett és ott apácának készülő fiatal novícia, aki többet foglalkozik az énekléssel, mint zárdai kötelességeivel. A zárda főnökasszonya (Karsai Klára), miután sejti, hogy Mariából sosem lesz igazi apáca, egy különös feladattal bízza meg. Noha Maria nem szívesen vállalja, egy időre kénytelen Georg von Trapp tengerészkapitány (Presits Tamás) szolgálatába állni, akinek felesége halála után nevelőnőre van szüksége. Azonban a gyerekek mellett a nevelőnők gyakran változnak, a legutóbbi mindössze két órát bírt ki a gyermekek mellett. Az özvegy kapitány, katonás szellemben neveli hét gyermekét. Mindenkinek megvan a maga sípjele, amivel a kapitány hívja őket. Maria visszahozza a dalt a Trapp házba, amit a gyerekek örömmel vesznek, mert nem csak a dal, a játék is visszatér életükbe, de főleg a szeretett. Trapp kapitány eleinte nehezen viseli a változásokat, de egyre jobban érzi magát a nevelőnő társaságában. Annak ellenére, hogy nősülni készül. Választottja Elsa Schraeder (Tövispataki Beáta) azonban nem igazán tud mit kezdeni a gyerekekkel. A ház vendége még Max Detweiler (Harcsik Róbert), aki „politikai hintába kezd”, vagyis a politikai helyzetből a legjobbat akarja kihozni a maga számára. Mert a történet Ausztria német megszállása köszöbén kezdődik. De elérkezik a német megszállás ideje, az elkötelezett antináci szellemiségű, osztrák hazafi von Trapp kapitány megkapja behívóját a német haditengerészethez. Két lehetősége marad: behódolni vagy menekülni, de hogyan? A történet erről szól.
Az este szereplői közül ki kell emelni a Mariát játszó Endrődi Ágnest, aki nagyon jó hanggal, alakította Maria Reiner alakját. Presits Tamás szigorú, kemény Tapp kapitányában érezni lehetett a gyermekei iránt mindenre képes apa lelkét. Jól alakította Elsa Schraederhez fűződő viszonyát, akit feleségül kívánt venni, de nem igazán tud vele mit kezdeni. Míg Máriával szemben sokkal lazább a viselkedése. Átalakulásai jók voltak.
Nagyon jó volt hangilag Karsai Klára (Zárdafőnökasszony). Alakításban Rolf Gruber határozott, kemény náci tisztként: Jánosi Ferenc, és a Trapp családot segítő Max Detweilert alakító Harcsik Róbert. Elsa Schraeder szerepében Tövispataki Beáta jól hozta a gyerekektől irtózó nőt, aki mégis azt szerette volna, ha a kapitány feleségül veszi, pedig nem szereti. Okos nő, akinek kis praktikái Maria ellen célba értek, ha csak időleges is volt győzelme. A gyermekszereplők közül a legnagyobb lány Liesl szerepében Bánfi Kata és a legkisebb Gretl szerepében Nagy Mira alakított emlékezetesen.
A további gyermek szereplők: Friderich: Borck Albert, Lousie: Bakos Boglárka, Kurt: Lenky Péter, Brigitta: Papp Kinga, Márta: Solymosi Julcsi.
Az előadás érdekessége, hogy hivatalosan nem volt rendező. Az előadás ugyanis a Latinovits Színház létrejötte előtt született meg az amatőr Múzsák Társulatának rendezésében. A Múzsák Társulatának vezetője Tövispataki Beáta és Endrődi Ágnes, vagyis e két hölgynek köszönhető az előadás, amit a Budaörsi Latinovits Színház átvett. Érdekesség még, hogy a darab bemutatója óta annyi idő telt el, hogy a gyerekszereplők megnőttek, így Bakos Boglárka és Papp Kinga is idősebb szerepet kapott. Mindketten a kicsi Gretl szerepével kezdték.
Az előadás koreográfusa Cortes Sebastian volt. Díszlettervező Dornbach Júlia, jelmeztervező Jákó Krisztina. Zenei vezető: Fekete Mari.
A fotókat Babák Bence készítette.
