Emberkereskedelemről tabuk nélkül

20151105-IMG_108

A médiában csak egy-egy kiragadott esettel találkozhatunk, pedig óvatos becslések szerint is több tízezer lehet az emberkereskedelemben érintett személyek száma – állítja De Coll Ágnes, a Babtista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának vezetője. A szervezet évente 60-100 áldozatnak segít a rehabilitációban, a társadalomba való visszailleszkedésben, de komoly lépéseket tesz a prevenció terén is. Emellett 2014-2016 között egy 24 hónapos, az Európai Bizottság által finanszírozott projektet is megvalósítanak, melynek egyik állomása Szarvas volt. A november 4-6-a között rendezett konferencia olyan szakemberek bevonásával zajlott, akik valamilyen módon már találkozhattak a kizsákmányolás áldozataival.

– Ember és ember közötti kizsákmányolás. Ezzel lehet helyettesíteni az emberkereskedelmet – mondja a program vezetője. Nem feltétlen jön létre fizikailag egy adásvétel, inkább egy másik embernek a kihasználása, lehet szexuális kizsákmányolás, kényszermunka vagy bármi olyan tevékenységre való kényszerítés, amiért pénzfizetség nem jár. Csak ígéret.

Tapasztalataik szerint a legveszélyeztettebb réteg az állami gondoskodásban élő gyerekek, a nők és a mélyszegénységben élők. A probléma sajnos Magyarországon is fokozottan jelen van prostitúció, bérkoldultatás, bűncselekményre való kényszerítés és csiszkáztatás formájában.

A rendezvényen mindkét oldal megjelent. Egy neve és személyazonossága elhallgatását kérő hölgy saját tragédiáját osztotta meg a hallgatósággal. Története 2011-ben kezdődött, amikor megromlott a házassága és elköltözött a férjétől. Kilátástalanságában elfogadta egy ismeretlen férfi segítségét, aki a gyermekeivel együtt két éven keresztül fogva tartotta, és prostitúcióra kényszerítette.

– Eleinte úgy éreztem, hogy megőrülök – emlékszik vissza életének legsötétebb időszakára az ötgyermekes anyuka. Biztosan összeomlottam volna a gyerekeim nélkül. Ők tartották bennem a lelket. A fogvatartómtól is született egy kisfiam, ugyanis nagyon beteg ember volt, szeretett volna gyereket. Mikor terhes lettem, nem engedett orvoshoz, ügyelt a fürdővíz hőmérsékletére is. Így megszületett, és éppen hat hónapos volt a legkisebb gyermekem, amikor eljött az a 10 perc, amikor felügyelet nélkül hagytak, és sikerült megszöknünk tőlük.

A szívszorító történet sajnos ezzel nem ért véget. Menekülése során a sors egy hasonló körökben mozgó férfihoz vetette, akinek az elvásásai sem különböztek a korábbiaktól. Végül egy gyámügyön tett kötelező látogatás mentette meg a további megaláztatásoktól. Ott mindent elmesélt, aminek folytatásként hamarosan a szeretetszolgálat gondozásába került. Állandó költözések és hosszas rehabilitáció következett, de ma már azt mondhatja, hogy jól van, és helyére került az élete.

De Coll Ágnes nem táplál hiú reményeket a jelenlegei helyzet megoldásával kapcsolatban. Tapasztalatai szerint az igényt és a szegénységet kellene megszűntetni, ami egyelőre nem sok bizakodásra ad okot. Pozitív fejlemény azonban Büntető Törvénykönyv 2013-as módosításai, amik nagyon teret engednek a rendőrségnek a bűnüldözésre és az ilyen esetek felszámolására. Emellett pedig mindig ott lesznek az ilyen segélyszervezetek és nyitott szemmel járó emberek is, akik soha nem hagyják sorsukra az áldozatokat.