Szilágyi Attila: Akkor érzem magam igazán jól, ha színpadon állok

Szilágyi Attila

A Zenepavilon több mint 60 napon keresztül kínált kulturális programot a nyári hónapokban. S bár a meghívott vendégek elsősorban a térségek művészeti csoportjait képviselték, egyetlen kivétel mégis akadt. Szilágyi Attila öt alkalommal tette meg Gyuláról az utat, hogy elhozza a könnyűzene legnagyobb slágereit és saját szerzeményeit is a „Kis esti zene” közönségének.

A zenészt Csasztvan András, a Cervinus Teátrum igazgatója fedezte fel, aki örömmel mondott igent a meghívásra. Fiatal kora ellenére Attila 9 éve gitározik, 8 éve énekel, ill. tanulmányokat folytatott a budapesti Kőbányai zenei stúdiójában is.

– A pop és a rock világában mozgom otthonosan, ezen belül saját dalokat írok, ill. mai rádiós slágereket dolgozom fel akusztikus formában. Olyan témakörök köré szövöm a dalaimat, amik engem is foglalkoztatnak: főleg az emberi élet áll a középpontban, vagyis, hogy legyenek céljaink, vágyaink, amelyekért hajlandóak vagyunk küzdeni. Bátornak kell lenni, és hinni önmagunkban, mert ezek nélkül nem lehetünk sikeresek – fogalmazta meg hitvallását.

Az ifjú tehetség nemcsak dalaival, hanem szövegeivel is üzenni szeretne. Éppen ezért mindig ez utóbbi áll az első helyen, ezt követi a zenei világ. Mint elmondta, az ihlet a legkülönbözőbb helyszíneken és körülmények között tör rá, szerzeményei pedig ösztönösen születnek. Első dala épp tévézés közben fogant, és azonnal papírra is vetette. Ekkor tanulta meg első akkordjait, amit azóta újabb és újabb írások követtek.

– Akkor érzem magam igazán jól, ha a színpadon állhatok, és átadhatom az érzéseimet. De emellett persze van egy civil foglalkozásom is. Hétköznaponként a Békéscsaba 1912 Előre klubnál dolgozom, ami olykor hétvégére is átnyúlik. Össze kell egyeztetnem a munkát a fellépésekkel, de eddig ez sikerült, így sohasem unatkozom – ecseteli a több szálon futó élete kihívásait.

Hozzátette, szerencsésnek érzi magát, mert egyre gyakrabban és egyre komolyabb helyekre hívják. Legnagyobb vágya, hogy idővel megismerje nevét és gondolatait a nagyközönség, és slágereivel néhány percre el tudja feledtetni a hallgatósággal a problémáit.

Az augusztus 18-i utolsó fellépésen – a közeledő nemzeti ünnep miatt – kizárólag magyar szerzők dalait játszotta. Sajátjai mellett Roy és Ádámtól, Demjén Ferenctől és a Magna Cum Laude zenekartól hangzottak el dalok, melyet a közönség hálás tapssal jutalmazott.