Három szarvasi kinccsel gyarapodott a Békés Megyei Értéktár

Csasztvan András, Babák Mihály, Baginé Tóth Erika és Tirják László

A Körös-Maros Nemzeti Park, a Tessedik Táncegyüttes és Szarvas város könyvtárának Régi gyűjteménye is bekerülhetett a Békés Megyei Értéktárba. A döntést szeptember 3-án, az első megyenapon hozták nyilvánosságra, amikor ünnepélyes keretek között okleveleket és díszokleveleket adtak át a helyi értékeket őrző önkormányzatok, intézmények számára.

– Épp ideje volt már, hogy a megye egy teljes napot szenteljen az itt található értékeknek. Sok előterjesztésünk volt benn, de ma sem megyünk haza üres kézzel. Szarvas már korábban megkapta a bizonyítványt a fehér akácra, amit ugyan Hungarikummá nyilvánítottak, de az Alföld, köztük pedig Szarvas értékei közé is tartozik. Kevésbé nyilvánvaló talán a több mint 20 éves Körös-Maros Nemzeti Park, amit nálunk szeretnek, tisztelnek, most pedig a megyében is megkapta az őt megillető rangot. Szarvasi értékként tartjuk nyilván a Tessedik Táncegyüttest és a Vajda Péter Gimnáziumnak a régi könyvtárát, amit sikerült megmentenünk – adott hangot örömének az ünnepséget követően Babák Mihály.

Csasztvan András, a Helyi Értéktár Bizottság elnöke elmondta, a településen egy hat fős bizottság gyűjti és rendszerezi a különböző ágazatok mentén kiemelkedő értékeket. A lista jelenleg több mint 100 helyi értéket sorakoztat fel, de továbbra sem teljes. Ajánlást civilek és magánszemélyek egyaránt tehetnek, a javaslatok pedig a bizottsági elbírálást követően tovább gyarapíthatják az értéktárat.

Kiemelte, a város jelenleg is több, felterjesztés előtt álló értékkel rendelkezik. Ezek között található pl. az idol vagy a rovásírásos tűtartó. Mindazonáltal a díjátadó ünnepség arra is rávilágított, hogy milyen stratégia mentén érdemes folytatni a megkezdett munkát.

– Ha a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé vagy a gyulai sokadalom bekerülhetett a megyei értéktárba, akkor valószínű, nem érdemes azon gondolkodni, hogy a Szarvasi Szilvanapokat hogyan szedjük részekre. Célravezetőbb a szilvalekvár, a pálinka vagy más, a fesztiválhoz kapcsolódó elem felterjesztése helyett a rendezvényt a maga egységében felterjeszteni – szűrte le a legfontosabb konklúziókat a díjnyertes táncegyüttes művészeti vezetője.

A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával. Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi értéktárba, külhoni települési- vagy tájegységi értéktárba, avagy ágazati értéktárba való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké  nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik. A Hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételeének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.

Az első ízben rendezett megyenap mottójául a hagyomány, érték, közösség szolgált. A Szent István téren felállított standokon településekre bontva ismerhették meg a kilátogatók a nagy becsben őrzött kincseket. Az esemény összefonódott a megye legnagyobb kézműves vásárával és termelői piacával, ahol ötven kézműves és kistermelő kapott helyett. A nap díszvendége Székelyföld volt.

A Körös-Maros Nemzeti Park bemutatkozó helyszínére egy óriási, felfújható túzok hívta fel a figyelmet, a szarvasi kiállítóhelyre pedig a Szirony Méhészet hozta el széles választékát.

– Talán a szükség indított el bennünket ebbe az irányba – jelentette ki a megyejárást felváltó programról Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. Szerettünk volna egy olyan színes, kulturális rendezvényt elindítani, amely részben a nemzetiségi kultúra, részben pedig a megyei értéktárban szereplő értékek megismertetésére épül. Abban bízunk, hogy a nap lehetőséget ad az itt élőknek egymás kultúrájának és hagyományainak megismertetésére.

Mint elmondta, eddig közel 700 érték került a települési értéktárakba, a megyei értékek között pedig összesen 24 foglal helyet. A szarvasi önkormányzat abban bízik, a sor tovább bővül, és remélhetőleg közülük több is eljuthat a piramisrendszer csúcsára.