„Barátságosabb” volt az idei matematika érettségi a tavalyinál

20170509-tn_05_09 009

Így nyilatkozott Kitajkáné Szántai Mária igazgatónő és szaktanár a matematika feladatsorról. Negyedórával az engedélyezett 180 perc lezárta előtt még minden érettségiző tanterem ajtaja zárva volt, és egyetlen tanuló sem hagyta el a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumot. Megfogadva felkészítő pedagógusaik tanácsát, a diákok csak az utolsó percekben szállingóztak ki az épületből, legtöbbjük tantárgytól szokatlanul, elégedett mosollyal az arcán. Idén 63 tanuló tett a helyi középiskolában matematika érettségit, közülük mindössze egy fő választotta az emelt szintűt.

– Szerencsére úgy jöttem be, hogy nem félek tőle. Az utóbbi eredményeim azt tükrözik, hogy kellően felkészültem a vizsgára. Olyan vizsgalapot kaptunk, amilyet vártam. Nem voltak nagyon gondolkodtatós feladatok, szinte rögtön fel lehetett ismerni az összefüggéseket, és nehéz számításokkal sem találkoztam – újságolja egy nagy lélegzetvétel után Dóri. – Komoly térgeometriai feladatot hál’ Istennek nem kellett megoldani, és bár valószínűségszámítás volt benne, abból sem a nehezebbik. A statisztikát pedig egyenesen ajándékfeladatként éltem meg.

A tantárgy a mai napig meglehetősen hátul kullog a népszerűségi listán, ebből kifolyólag az érettségi is sok végzős középiskolás körében mumusnak számít. Szerencsére a magyarral ellentétben a matematika esetében nem kellett különösebb változással számolni. A feladatok két részből épültek fel. Az első része 10-12 feladatból állt, ezek megoldására a diákoknak 45 percük volt, ezután kapták meg az érettségi második részét. Ez két feladatcsoportból tevődött össze: az első három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmazott, ezek több részkérdésből álltak. A második három, egyenként 17 pontos feladatból állt, ezek közül a vizsgázónak kettőt kellett választania, egyet „passzolhatott”.

A dolgozatra összesen 100 pontot lehet szerezni – 30-at az első, 70-et a második részre – amiből 25 pont szükséges az elégséges osztályzat megszerzéséhez. A legjobb jegyért minimálisan 80%-os teljesítményt kell nyújtani.

Az egyszerűbb feladatok között függvények, gráfok, logikai feladatok, valószínűségszámítás, térfogat számítások és egyenletek is szerepeltek, az összetettebb feladatok pedig több, a hétköznapi élethez is közel álló példát tartalmaztak. Ez utóbbi egyébként az utóbbi évek tendenciája, melynek célja, hogy idővel életszerűbbé, s ezzel együtt talán szerethetőbbé és könnyebben értelmezhetővé váljon a tantárgy.

– Első ránézésre úgy érzem, hogy ez egy megoldható, teljesíthető feladatsor volt, és azok az elemek kerültek benne elő, amikre számítani lehetett. Persze előfordulhat, hogy a sorok között még akadnak buktatók, de gyors átolvasást követően nekem úgy tűnik, hogy arról a tudásról kellett a középiskolásoknak számot adniuk, amit a négy év alatt próbálunk velük megtanítani – foglalja össze a matematika érettségi jellemzőit az intézményvezető.

A megkönnyebbült tanulók a borongós idő ellenére még hosszú percekig beszélgettek az épület előtt, s egymás között fejben megoldókulcsot is cseréltek.

– Mindenképpen könnyebb volt, mint amire számítottam. Előjöttek a típusfeladatok, ill. olyan példák is, amiket a korábbi érettségik megoldása során gyakoroltunk. Az érettségi előtt 85%-kal már elégedett lettem volna, de ismerve a kérdéssort most már azt mondom, hogy a 90% sem lehetetlen – mondja optimistán Seres László, Vajda-díjas diák.

Szerdán az érettségizőknek a történelem tantárggyal kell megbirkózniuk, a hét második felében pedig az idegen nyelvek – angol és német – kerülnek terítékre.


Comments are closed.