Első vendég Hartay Csaba

Hartay Csaba

Június 21-én Hartay Csaba író, költő volt a Szarvasiak a víz fölött 2018-as előadássorozat első vendége.  Házigazdája Gaál Roland, a Szarvasi Járási Hivatal vezetője volt.

Hartay Csaba már gyermekkorában írt verseket. Első kötete 19 évesen jelent meg Vakuljon meg az árnyék címmel. Ezt követte még nyolc. A legutolsó a Fényképavar, amely 2016-ban látott napvilágot. Ezen túl három prózakötettel örvendeztette meg olvasóit, az első 2013-ban a Lerepül a hülye fejetek címmel, a második, ami talán a legátütőbb sikert hozta a Nem boci! című kötete. A harmadik prózája a Holtág 2016-ban jelent meg, olvasóként úgy éreztem, Hartay Csaba végképp felnőtt lett. Születésnapját pár napja június 16-án ünnepelte.

Az alkotót Szenes János faggatta. Bevezetésképpen a melegről és a tehenekről kérdezte az ifjú költőt, aki elmondta, hogy igen, a teheneknek is melege van, és ilyenkor kevesesebbet esznek, ezért kevesebb tejet is adnak. És megkérdezte, felolvashat-e? Az igen válasz után a nyárról olvasott fel egy prózaparódiát.

Szenes János a könyvhétről is kérdezte vendégét, aki elmondta, hogy könyve a könyvhétre nem jelent meg, de dedikálni több helyen járt, és a Békéscsabai Könyvhetet is ő nyitotta meg. Szó volt az internetről, amely azért jó, mert a rövid szövegeket inkább elolvassák az emberek. Lehet jó dolgokra is használni a közösségi hálót.

Egy verset is hozott magával, amely a Vasárnapi Hírekben jelent meg Apró tüzet hagyott rám a nyár címmel. A pénteken megjelenő ÉS-ben is megjelenik írása. Emellett irodalmi folyóiratokban rendszeresen jelennek meg művei. A Szép versek antológiában 2011 óta egy év kihagyással megtalálhatóak alkotásai.

Beszélgettek a filmről, ami Lerepül a hülye fejetek című kötet egyik történetéből készült. Szenes János kérdezte a Holtág című könyv születéséről is a költőt.

Hartay Csaba elmondta, ma a XXI. században már más a szépirodalom szövege, abba a csúnya beszéd is belefér, hiszen a való életben is előfordul, így a könyvekben is megjelenik.

Kötet készül az első élményekről, amely körülbelül harminc első élményt tartalmaz majd. Az első csókról szólót meg is osztotta a közönséggel.

Beszélt a kötetek szerkesztéséről is, ami kőkemény munka, neki is, a szerkesztőnek is, de mindketten csak a legjobbat szeretnék kihozni a nyomtatásban megjelenő írásokból.

Az este végére még két prózaparódia került felolvasásra, az egyik a Nyári bakancslista gyerekeknek, a másik Filmes klisék- bosszúálló címmel.

Aki ott volt az bővebben hallhatta Hartay Csaba válaszait, ami ritka alkalom, hogy a költő magáról beszél. Ezért volt különleges az este. Az írás végén álljon itt egy vers, amely a Bárka című folyóirat 2018. évi 3. számában jelent meg.

Hartay Csaba

Öreg szőlőszem

Úgy titkoltam, hogy boldog vagyok.
Csak ültünk ott az asztalnál,
és rám tört a boldogság.
Belül hatalmas sátrak uszonyai lobogtak.
Csapkodtak kopoltyúk vérpiros zászlajai.
Harsonák hallgattak, csillogtak.
Annyira boldog voltam, nem volt rá okom.
Végre ok nélkül lehettem szabad.
Nem lenne szabad takargatni a boldogságot.
A harsonákat meg kell szólaltatni.
A csillogást ki kell vetíteni.
Égbolt-méretű képernyő kell.
És ha majd megtanulnak beszélni a bolygók,
elsuttogják.
De addig marad a csillagok képzelőereje.
A fénygócok gyémánt-emlékezete.
Távcsővel, mikroszkóppal
akarom vizsgálni a boldogságom.
Mert eljárt az égi úton.
Sárgára festett kifutón lassított.
És most itt van, mint egy öreg szőlőszem, olyan bolygó.
Olyan földgolyó az Isten elgurult játéka.

A fotókat Babák Bence készítette.


Comments are closed.