Ezzel a jelmondattal hirdették meg a Biblia Évét a történelmi keresztény egyházak 2008-ban. Ebből az alkalomból sok kiállítást rendeztek, s a legnagyobb az Országos Széchényi Könyvtárban még március végéig látogatható.
A gazdag programból barátaimmal együtt mi is választottunk egyet. Ellátogattunk az első teljes magyar nyelvű biblia születési helyeire, Göncre és Vizsolyba.
Károlyi Gáspár és „egy néhány jámbor tudós atyafiakból álló fordítói kompánia” végezte az Ó- és Újszövetség korabeli magyar nyelvre való átültetését. A megszerkesztett lapokat az akkor ott diákoskodó Szenci Molnár Albert,– a későbbi zsoltárfordító–gyakran vitte a hóna alatt a 10 km-re lévő Vizsolyba. Rákóczi Zsigmond támogatásával itt működött Mantskovit Bálint nyomdája, ahol 1590-ben az első teljes magyar fordítású bibliát kinyomtatták kb. 800 példányban, 2412 oldalon, darabonként közel 6 kg súlyban. Az eredeti kiadványok közül ma 52-ről tudunk, ebből 24 található hazánkban.
Göncön, az egykori református iskolában 10éve nyílt meg a Biblia Múzeum, ahol színvonalas egyházművészeti kiállítás is látható. A település nevezetességei közül érdemes még megnézni az erődített huszita házakat.
Vizsoly Árpád-kori templomában is láthatunk egy eredeti példányt a szemközti épületben nyomtatott bibliából. Itt még a merített papír készítését és a korabeli nyomdagépek működését is bemutatják az érdeklődőknek.
A látottak kapcsán felidézem magamban azt a kort, melyből kiemelkedik Károlyi személye. Mohács évszázadában vagyunk, véráldozat, szétszakítottság, pusztítás és kilátástalanság. 1530 táján Nagykárolyban Radics Gáspár néven, ortodox szertartás szerint keresztelik meg azt a kisgyereket, aki később szülőhelye után felveszi a Károlyi nevet. Nyugat-Európa protestáns egyetemein tanul, Göncön lesz lelkész. Itt éri élete legnagyobb tragédiája, feleségét és három gyermekét a pestis elragadja. Ő ebben a csapásban isteni útmutatást vélt felfedezni. Bánatából felocsúdva nekilát a fordításhoz és a kiadás megszervezéséhez. „Szabad mindenkinek Isten házába ajándékot vinni. Én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”A templomkertben fel-felnézve körbejárom a szobrát, s elgondolkodom. Talán boldog volt, mert egy iszonyú sorscsapás után megvalósíthatta nagy álmát és még azt is megélte, hogy munkája gyümölcsét is kezében tarthatta. Sajnos, a megjelenést követő esztendőben elhunyt, sírhelyét a katolikus templom kertjében sejtik a gönciek.
A Vizsolyi Biblia kiemelkedő jelentőségű a magyarság hitbéli és szellemi fejlődésének útján. Valóban boldog, aki olvassa, mert „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre”— mondja Pál apostol, nekünk. 419 éve ott a polcunkon, léleképítésre kiválóan alkalmas.
Bibliás Új Évet Kívánok!
Bődi Mária