Mi lesz veled, Fő téri?

Délben még mit sem tudtam arról, hogy mi készül a Fő tériben, de a délután folyamán benkás szülő létemre Fő téris szülők hívtak el arra a kibővített szülőértekezletre, amit Polgármesterünk szerda este, a Körös TV-ben tett kijelentése okozott. Kövezzenek meg, de nem szoktam nézni, mert bár megnézem a one man showkat, de mindig elfelejtek odakapcsolni! Másnap reggel, a rádióban tett szokásos kommünikéjében, ami állítólag a tévés megnyilatkozásának kép nélküli ismétlése volt, megerősítette arról a hallgatókat, hogy nem egy rögtönzött ötletet hallottak az este. Én vétkem, én nagyon nagy vétkem, de a Szabó család óta nem hallgatok rádiós sorozatokat – akkoriban sem önszántamból – ha csak nem ülök véletlenül autóban, és a Rádió Szarvas nincs beállítva. Azóta sem láttam, sem hallottam a fent nevezett kijelentéseket, ezért nem is idéznék.

Persze az ember hall ezt-azt a városból, de péntek délig nem gondoltam volna, hogy délután ötkor ki fog törni a forradalom, amit már többen úgy kommentáltak, hogy ez még Babák Mihály polgármesterségébe is kerülhet. Abban megegyezhetünk, ha nem akarjuk skanzennek konzerválni a várost a jelenlegi állapotában, vagy azt, hogy a városból egy orwelli (orbáni?:)) mintagazdaságot csináljanak, és egy magas, kapu nélküli kőfallal vegyék körül, amin csak bedobják majd a kaját, akkor a Polgármester személye nem fog változni, úgyhogy ezt a faktort vegyük is ki az egyébként nagyon sokismeretlenes egyenletből.

Öt órakor a témában szűzen mentem a Fő téris szülőértekezletre, ahol Melis János jegyzőnek, Földesi Zoltánnak, az Oktatási Bizottság elnökének, Kiszely Mihály alpolgármesternek, Kohut Andrásné főigazgatónak és a városi oktatási intézmények vezetőinek volt szerencséje szembenézni több száz dühös szülővel.

Ami egy-kettőre kiderült: Polgármesterünk megnyilatkozásai során az jött le a városban lakók számára, hogy az oktatási intézményeink közül mindegyik egy székkel jobbra ül, csak épületekre vonatkoztatva, azaz minden városi fenntartásban levő iskola egy épülettel arrébb költözik. A Vajda a jelenlegi helyéről átköltözik a Fő téri frissen felújított tömbjéba, a Fő téri marad a kritikán aluli állapotú Petőfi, – exhármas – épületében, a Székely pedig megkapja szakképzésre a teljes, nem régiben felújított vajdás komplexumot. Ahogy az többek szájából elhangzott, az egészet az robbantotta ki, hogy a Benka három hete megszavazta az egyházi gimnázium alapítását. Ezt most gyorsan rövidre is zárhatjuk, mert a városnak maximum erkölcsi kötelessége segíteni az evangélikus középiskola létrejöttében, de nem köteles ezt erején felül tenni, arról nem beszélve, hogy két gimnázium jellegű középiskola soknak tűnik egy ekkora városnak. Ha mégis középiskolában akarunk erősíteni, akkor kollégium is kelleni fog, ami a felsőoktatásunk haldoklásával megoldottnak tekinthető, mert ha valamiből van bőven, az a kollégium. Eredetileg egyébként valami olyasmiről volt szó, hogy a Vajda szépen lassan evangelizálódik valamilyen arányban, de erről három hete nem szól a fáma.

Hogy néz ki jelenleg az iskolahelyzet Szarvason? Klasszikus általános iskolából már csak(!) négy(!) van egy 17 ezres városban. Ebből a Szlovák teljesen új, modern. A Benka frissen van felújítva. A Gyakorló is rendben van. A Fő téri teljes felújítása hamarosan elkészül. A kisgimit nem tudom a képletben hova tenni, mert se nem szamár, se nem ló, egy biztos, korszerű iskolában folyik az oktatás. A rövid leltár alapján az a sanyarú sorsunk, hogy van, pontosabban hónapokon belül lesz négy csillogó villogó iskolánk, azaz a város tejes gyerekállománya olyan körülmények között tanulhatna szeptembertől, amit az egész országban irigyelhetnek.

Hogy jutottunk el a forradalmi hangulatig? Tavaly nyert a város egy kocsideréknyi pénzt a Fő téri felújítására, de a pályázatnak talán volt egy olyan apró kitétele, hogy az iskola létszámban nem csökkenhet. A beiratkozások azonban tavasszal vannak, ami a következő helyzetet eredményezte. A Szlovák 2, a Benka 3, a Gyakorló 1 és a Fő téri 1 elsős osztályt tud indítani. A Szlováknak a szarvasi szlovákságnál születő gyermekek stabil, kiszámítható, két osztálynyi utánpótlást biztosítanak. A Benkát biztos nem az egyházi iskolával járó kötelezettségek teszik vonzóvá, mégis eggyel több osztályt tudott indítani még csökkenő gyermekszám mellett is, mint korábban. A Gyakorló tudja az egy osztályt, így a Fő térinek is csak egy osztálynyi diák maradt. Ezen az sem változtatott, hogy a város legmodernebb iskolájába járhatnának a gyerekek, és ezt már beiratkozáskor is tudták a szülők, tehát a „felújított épület” faktort is kilőhetjük. A szülői utáni magánbeszélgetések alkalmával az iskolában tanuló cigány diákok magas arányával magyarázták a Fő téri népszerűségvesztését, de erről a magánvéleményemet külön olvashatja el, akit érdekel.

Mit mondanak a forrongó szülők? Hogy nem azt ígérték nekik a Petőfibe cuccoláskor, hogy ez a végállomás. Sokan érzelmi, sokan praktikussági okokból választották a Fő térit, de sok gyereket azzal tudtak idevonzani, itt tartani, hogy a város legjobb iskolájába járhatnak majd szeptembertől. És ebben nagyon igazuk van! Szülők felháborodása maximálisan megértve. A fórum során a szülői nyilatkozatokból az köszönt vissza, hogy nyilván a hely maga is bosszantó, mert a szülők egészen biztosan nem úgy választottak iskolát, hogy az a lehető legtávolabb legyen a lakóhelyüktől, egy reggelente átjárhatatlan 44-es túloldalán, de ezt még csak-csak lenyelték volna, ha egy rendbe rakott iskolába költöznek a gyerekek. Mivel a Petőfi kritikán aluli állapotban van, az addig türelmes szülőknél elszakadt a cérna. Azzal nehéz lesz kiszúrni a szemüket, hogy a következő pályázati lehetőségnél fel lesz újítva a Petőfi, mert sok gyerek kijárja addigra a nyolcadik osztályt is, ők azonnali megoldást szeretnének, és az nem vigasztalja őket, hogy a középiskolát már gyönyörűen felújított iskolákban kezdhetik meg.

Ami meddővé tette az egész fórumot: köztudott, hogy egy szokványos szülőinek indult, és csak a szerdai tévéműsor után alakult át olyan oroszlánetetésé, amire a főfogás igazoltan nem tudott eljönni, de a menüsor csúcsát nem lett volna szabad kihagyni még azon az áron sem, hogy átteszik szombatra az eseményt. Így csak a mellékfogások ültek egy asztal mögött, és ráadásul olyan témában voltak kénytelenek megnyilatkozni, ami még annyira képlékeny, annyira sokismeretlenes, hogy nem tudtak érdemleges választ adni semmire, és amit egyébként a szülők is lassan beláttak és elfogadtak, így az indulatok is jelentősen csillapodtak a végére. Ráadásul a törvényi háttér is állandóan változik, úgy hogy nem lehet biztosat mondani a jövőre nézve.

Ami nem tetszett: a populista szólamok, amivel nagyon jól meg lehet vezetni a sértett, és önmagukat átvertnek érző szülők seregét, akik már úgy beszéltek a Fő tériről és a többi iskoláról, elsősorban a Benkáról, hogy ők és mi, az ő gyerekeik, és a város saját gyerekei. De azt elfelejtették, hogy a városnak a saját gyerekei a benkás, a szlovákos, a gyakorlós gyerekek is, és pillanatnyilag ők hat egységet képviselnek az egy Fő térissel szemben, ha tendenciát vonunk az idei beiratkozási arányból. Szóval a megoldás, legalábbis a képviselhető megoldás nem itt van. Volt olyan anyuka, aki kijelentette, hogy a rossz híre az, hogy a város kezdheti visszafizetni a pályázati pénzt, ha nem fogja teljesíteni azt, hogy a Fő téri visszakerüljön a Fő térre, csak azt felejtette el, hogy az neki is pénzébe kerül, nekem is, meg minden szarvasinak. Ez azért fájna mindannyiunknak.

Miből gazdálkodunk? Ingatlanban nincs hiány. Alaphelyzetben ott a Vajda, a Székely, a Fő téri és a Petőfi. Van egy Úttörőházunk, ami ebben az oktatási gócban helyezkedik el, de a képletben nem szerepelt eddig. A székelyes, vajdás és Fő téris tanárok a közös intézmény létrehozása folyamán isszák is a levét ennek az ingatlanbőségnek, mert óránként kell össze-vissza szaladgálniuk az egységek között, ami nem normális dolog.

Eredmény? A Megváltó nem jött el, de a végére mindenki visszavett a magas céből, és kialakult egy párbeszédcsíra, amiről lehetne folytatni, immár Polgármesterünk jelenlétében az együttgondolkodást. Olyan döntés még nem született a világon, ami mindenkinek tetszett volna, pláne nem Magyarországon, és ez alól Szarvas sem kivétel. Salamoni döntésre lesz szükség, mert az idő fogy, a bizonytalanság nő. Egy e célra hirtelen kiutalt 1 milliárd forint megnyugtató megoldás lenne a problémára, de azt beláthatjuk, hogy nem állunk a rászorultsági lista elején, sőt…

A newjság kedvence: az a négy gyermekes anyuka, akinek mind a négy gyereke a Fő téribe járt, szóval nem rajta múlt a legalább két osztályhoz szükséges utánpótlás.

Magánvélemény. Kimondva kimondatlanul is – a rendhagyó szülőértekezlet után, magánbeszélgetések során kimondva – a Fő téri népszerűségvesztését elsősorban az iskolában tanuló cigány gyerekek magas számában nevezték meg. Annak ellenére, hogy a liberalizmust, mint zsákutcát, a választáskor a szavazók kiírták a sorozatból, a Magyar bálinti elhibázott oktatáspolitika időzített bombái poszthumusz is itt ketyegnek a városban. A karosszékben kitalált „tanuljunk együtt” fantazmagória a gyakorlatban megbukott, és eljön az idő, hogy ki kell mondanunk – a belátás már korábban megtörtént -, hogy az integrál oktatás csak kárt okozott, meg kellene próbálni a differenciált oktatást. Ezt még nem próbáltuk, mert nem „EU-konform”, de minden más megbukott eddig, és ebből senkinek nem származott haszna, kivéve Erzsikééket. Különböző kultúrák különböző képzést igényelnek, hogy meg tudják őrizni hagyományaikat is, férjhez is tudjanak menni 12 éves korukban, és ne legyen nagyrészük magántanuló, ami mindenki tudja, hogy az írni-olvasni tudás határesetét jelenti. A cigányság számbeli növekedése indokolttá teheti egy önálló cigány iskola létrehozását is, ahol a cigány úgy lehet cigány, hogy megtanulhatja a saját nyelvét, nem kényszeríti rá a kultúráját se a többség rá, se a cigányság a többségre. Azzal ne jöjjenek többet, hogy a cigány is magyar, mert nem ez a vita tárgya, és a szabad iskolaválasztás jogát továbbra is biztosítani kell. Persze ez az ötlet nem okozna felhőtlen örömöt mindenkinél, elvitatkozhatunk pár évet, de ez nem a hétköznapi emberek – cigányok, nem cigányok – érdekeit szolgálják, hanem a „hivatásos” cigányokét, akik abból élnek, hogy ezt a feszültséget fenntartsák, miközben hatalmas közpénzeket fordítanak a saját céljaikra, soha nem dolgoztak, és ha az ilyen „bércigány” státuszuk megszűnne, éhenhalnának. Mielőtt többen megsértődnének a városban, nem Szarvasról van szó, hanem országos cigányszervezeti problémáról. A szarvasi cigányoknak a legsürgősebb dolguk az lenne, hogy megszervezzék a saját érdekképviseletüket, de ne úgy, hogy lehívják Kolompár Orbánt, vagy egy másik önjelölt főcigányt, hogy okosokat mondjon, mert ezek a megosztó személyek nem kellenek ide. De ne hívják egyik Soros támogatta alapítványt se, hogy rejtett kamerával felszerelkezve belerondítsanak az életünkbe, majd elhúzzák a csíkot, és később zsarolják az várost. Hogy értsük, ebből élnek, szarnak ők a cigányokra. Talán egy vajda választása rendszerezhetné a gondolataikat, céljaikat, de mindenképp kell egy olyan személy, testület, ami tekintély alapon kerül kiválasztásra.

Annak a cigánynak a gyerekének, aki hagyományos iskolába akarja járatni a gyerekét, elfogadja a szabályokat, és a gyerekével is elfogadtatja azokat, annak természetesen továbbra is helye van a Benkában, Szlovákban, Gyakorlóban, Fő tériben.

{jomcomment}