in

Búcsú Dr. Kovács László főiskolai docenstől (1942-2014)

Dr. Kovács László (1942-2014)

A szarvasi főiskolán fekete zászlót lenget a szarvasi szél. Hirdeti ─ valaki elment, aki ide ─ hozzánk tartozott. Rendhagyó módon, nem a nagy öregek közül távozott valaki. Kortársként emlékezhetünk rá mi, akik őt ismertük, ─ akik még vagyunk a régi kollégák, munkatársak közül, hisz sokan már átléptek abba a különös örökkévalóságba, ahová most dr. Kovács László elindult.

Évek óta egyre ritkábban találkozhattunk, csak a családtagoktól tudhattuk, hogy amúgy is gyenge szervezete meg – megroppant, de újra és újra életerő töltötte el, küzdött az életért. Erőt, hitet adott Neki szeretett családja ─ gyermekei, akikre oly büszke volt, és szeretett felesége. Mi a régi kollégák közül kevesen üzenhettünk Neki ─ inkább ünnepek alkalmából, de ezek az üzenetek bizonyára sokat jelentettek számára. Megérezte azokból, hogy nem felejtettük el, a mi közösen eltöltött éveink részese maradt.

Halálhíre mégis váratlanul ért bennünket, nehezen fogadtuk, de a szomorú valóságot tudomásul vettük. Kegyelettel emlékezünk Rá az emberre, a kollégára, a tudós tanárra.

1981-ben sikeres pályázat eredményeként nyert oktatói kinevezést a szarvasi felsőoktatási intézménybe. A pedagógia diszciplináit oktatta, de elkötelezetten foglalkozott természettudományos ismeretekkel is. Hallgatóit ─ az óvodapedagógus jelölteket ─ az egészséges életmód szokásainak fontosságára, a természet megismerésére, szeretetére nevelte. Meggyőzően bizonyította, hogy a pedagógusnak természettudományos műveltség birtokában lehet és kell egészséges gyermekeket nevelni.

Pedagógiai kutatásai eredményeként szerzett a Szegedi Egyetemen bölcsészdoktori címet. A pszichológia iránti érdeklődése elmélyült vizsgálódásokra motiválta és megkezdte a második doktori disszertációjának készítését.

Oktatóként, majd a főiskola igazgatóhelyetteseként támogatta, segítette a hallgatók kutatópedagógussá válását. Precíz, pontos munkavégzése, önzetlen feladatvállalása hozzájárult az intézmény főiskolává válásához.

Bár egészségi állapota korán kettétörte ambícióit és aktív kutatói, oktatói pályáját, de érdeklődése a tudományos kutatások nyomon követése rendszeres, igényes olvasmányaiban élt tovább.

Kegyelettel őrzi emlékeit a nagy múltú szarvasi főiskola oktatói testülete, több száz volt hallgatója.

Tanításai a jövő nemzedékében élnek tovább.

Nyugodjék békében! Isten veled.

Szakács Mihályné dr.

ny. dékán

Hatalmas góllal kezdett a Csabacsűd

Holle anyó húsvétja – táblás teltház Tatabányán!