Hegedűs Éva
“Megérdemli az öreg bácsi”, kommentálta korábban mindig elismerősen a díjazott személyt Ambrus Zoltán. Idén azonban rá került a sor. “Most én lettem az a bizonyos öreg bácsi, ami bár örömmel tölt el, mégis azt jelenti, hogy fölöttem is elszállt az idő”, teszi hozzá őszintén, vegyes érzésekről árulkodva.
A bádogos 1969-ben jelentkezett bádogos tanulónak a Vas-és Fémipari Szövetkezetnél, ahol a szakma megszerzése után még évtizedekig dolgozott. 1982-ben végül vállalkozóként kezdte meg működését. Az eltelt időszakban öt bádogos tanuló szakmájának elsajátításában működött közre, kézjegyét pedig a térségben számos épületén otthagyta. Ezek közé tartozik a Zenepavilon, a szarvasi volt Petőfi Sándor Általános Iskola és a kecskeméti Katona József Színház bejárati része is.
– A legnagyobb problémát az jelenti, hogy legutóbb húsz éve volt tanulóm, azóta pedig nem volt képzés – mondja szomorúan a szakember, aki az elismerést családi okok miatt nem tudta személyesen átvenni. A fiam akkor végzett, jelenleg velem dolgozik, de hogy a jövőben mi lesz, azt nem tudom.
Hozzátette, valószínűleg részben ez az oka, hogy télen-nyáron elhalmozzák a megrendelések. Másrészt munkája során mindig első helyen szerepelt a minőség, a precizitás és a szakmai hozzáértés. Azt látja, hogy az utóbbi évek tendenciáját egyre inkább a személyre szabott igények és az egyedi anyag-és színválasztás jellemzi, amelyeket igyekeznek maximálisan kielégíteni.
A január 28-án rendezett bálon a résztvevőket Hévízi Róbert, a Békésszentandrási Ipartestület felügyelő bizottságának elnöke köszöntötte. Emlékeztetett egy 1876-ban papírra vetett sorra, ami az akkori ipartestület alapszabályának részét képezte, tartalmi része pedig meglepő módon semmit sem változott, vagyis megegyezik a jelenkori célkitűzésekkel.
Nagy Mihály László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy bár a tavalyi évben a mikrovállalkozások aránya emelkedett, a kisiparosok tényleges száma csökken. Ezt bizonyítja az is, hogy Békés megye 14 városában összesen 9 ipartestület működik. Az induló vállalkozások egy része tőkehiányos, ami két éven belül megszűnéshez vezet. A megoldást a kormányzati szinten történő tőkeinvesztáció jelentené, ami egyelőre csak az ígéretek szintjén van jelen. Mint mondja, amennyiben ezt nem lépi meg tíz éven belül a mindenkori politikai hatalom, a jelenlegi gazdasági mutatók alá süllyed az ország.
– A megyében zömében klasszikus vállalkozások működnek, az előző év kiugró teljesítménye pedig elsősorban a modern technológiát, újdonságokat alkalmazóknál jelenik meg. Ilyen az autóipar és az informatika, ami nálunk nem igazán jelenik meg. Szolgáltató mérnökként azt látom, hogy nagyon kevés modern technológiát alkalmazó magyar cég működik a térségben. Ezen a téren kellene előrelépni, itt van feladata a szakképzésnek is, ami abban is közrejátszhat, hogy a megye lakosság ne csökkenjen tovább drasztikusan, évente mintegy 20 ezer fővel – ecseteli a jövőbeli fejlődési lehetőségeket.
Bobvos János, a Békésszentandrási Ipartestület elnöke rámutatott, a szervezet a ’90-es megalakuláskor elsősorban iparosokat tömörített, mára pedig kis-és középvállalkozásokkal bővült ki a kör. Legfőbb céljuk az információcsere és közösség összetartása, aminek egyik eklatáns példája a 27. alkalommal megrendezett vállalkozói bál.
A rendezvény a Békésszentandrási Vértessy Tánc-Sport Egyesület látványos koreográfiáival, majd Nádházy Péter és Bardon Ivett, a Cervinus Teátrum művészeinek operett összeállításával folytatódott, ezt követően pedig éjszakába nyúló szórakozás vette kezdetét.
