in , ,

Uniós beruházásból javul a Körös-Maros Nemzeti Park élőhelyeinek állapota

Az európai regionális fejlesztési alapból elnyert vissza nem térítendő támogatás összege bruttó 233.348.800 forint.

Hamarosan elindul a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság „Komplex élőhely-rekonstrukció a Kígyósi-pusztán” című KEHOP 4.1.0-15-2016-00077 azonosítószámú, 233,3 milliós költségvetésű pályázatának megvalósítása.

A Kígyósi-puszta sajátos geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete. Délnyugati része alföldi viszonylatban jelentősen, 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a vízjárta északi és keleti területek. A puszta képének meghatározó elemei a területet átszelő ős-Maros medrek, az ezeket kísérő hátak és a hátakra épült kurgánok, melyek itteni sűrűsége Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedő.

A változatos domborzathoz, változatos élőhelyek kapcsolódnak, ezért a projekt keretében sokféle beavatkozásra kerül sor, melyek a közel 5000 hektáros puszta szinte valamennyi részét érintik. A puszta keleti, Gyula Város határában lévő területén használaton kívüli árkok és csatornák, vízkormányzó lokalizációs töltések, a vízkormányzáshoz egykor szükséges egyéb művek kerülnek megszüntetésre. Az elsődleges cél a vizes élőhelyek rehabilitálása, természetes vízháztartási viszonyainak helyreállítása, a szikeseken jellemző tavaszi vízborítás tartósságának növelése, ennek érdekében a fenitek közül mintegy 16 000 folyóméter csatorna, árok és gát megszüntetése.

A Nemzeti Park Kígyósi-puszta törzsterületén található kunhalmok jelentősége kiemelkedő, mert olyan sűrűségben és csoportosulásokban találhatók meg itt, melyet a Maros–Körös közén máshol nem tapasztalhatunk. Feltehetőleg valamilyen nemzetségi vagy törzsi temetkezési helye, szakrális központja volt itt a több mint ötezer évvel ezelőtt élt gödörsíros kurgánok népének. 1966–1968-ban 11 kurgán 17 temetkezését tártak fel. Jellemző az akkori ásatási módszerekre, hogy több halmot erőteljes bolygatás árán sikerült megásni, így a halmok a mai napig magán viselik az 50 évvel ezelőtti régészeti kutatás nyomait A projekt keretében a Nemzeti Park törzsterületén 10 db roncsolt halom helyreállítása történik meg a rendelkezésre álló környezettörténeti kutatás alapján.

A beavatkozások által a puszta két Natura 2000 jelölő élőhelytípusának állapota, hét fokozottan védett, közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete, a mozaikos legeltetés feltételrendszere és nem utolsó sorban a táji környezet is javul.
A beavatkozások eredményeinek fenntartása érdekében fontos elem az extenzív legeltetés feltételrendszerének javítása, ezért a területen elkészül egy, az extenzív legeltetéses állattartást szolgáló tartási hely fejlesztése, amely magában foglalja 1 db állandó szürkemarha karám kialakítását, 1 db gondozói épület létesítését, 1 db fúrt kút létesítését és a kapcsolódó út és közmű építéseket. A karám nagysága: 1999,49 m2.

Tetszett a cikkünk?

Gyurcsány Ferenc és dr. Kondé Gábor

Gyurcsány: A nagypolitikában intézményessé vált az tisztességtelenség

Több mint 50 induló a Karatés Reménységek Tornáján