Hegedűs Éva
Nem siránkozni kell és felelősöket keresni, hanem az önkormányzatnak kell valamit lépni – foglalt álláspontot Pálinkás Tamás a Vasipari ügyében. A Jobbik helyi elnöke úgy látja, az egymásra mutogatás nem vezet sehova. Számos jó példa van arra, hogy bajban lévő cégeknél az önkormányzat segítő kezet nyújtott, és „jó vásárt csinált”. Véleménye szerint ez esetben is vállalkoznia kellene a szarvasi önkormányzatnak, aminek következtében munkahelyeket is teremtene. Mindemellett megmaradna a több évtizedes hagyományokkal rendelkező márkanév, a “Szarvasi” is.
Úgy véli, a bezárás a legnagyobb munkáltató, a Gallicoop Zrt. malmára hajtja a vizet. A bérek emelése helyett ugyanis a cég indiai és mongol munkavállalókat alkalmaz, akik valószínűleg magasabb körök jóváhagyásával kerültek az országba. Ez a lépés a bérek alacsonyan tartását szolgálja. A folyamat közép és hosszútávú következménye az lesz, hogy a lakosságcsökkenés tovább folytatódik, s a település végül nagyközségi szintre süllyed.
– Mongóliában a minimálbér száz dollár, vagyis ők valóban nagy örömmel jönnek ide. A cégnél dolgozók elmondásából egyébként úgy tűnik, a mongolok többet keresnek, mint a magyarok, mivel lakhatást és szolgálati kerékpárt is kapnak. Hogy éri ez meg? Miért jó ez nekünk? – szegezte a kérdést az illetékeseknek.
Elbocsájtott dolgozók elmondásai alapján cáfolja, hogy egy korábbi vasiparis dolgozóra átlagosan 6,5 munkahely jut. Úgy tudja, nem könnyű az újbóli elhelyezkedés, különösen a nők esetében.
Érintette a város arculatát is, amelybe számos romos, pusztulófélben lévő polgári ház ékelődik. A magyarázatot egyrészt a demográfiai csökkenésben látja, másrészt az önkormányzatot teszi felelőssé. A településkép védelmében ugyanis a polgármester maximum egymillió Ft értékben büntetést szabhat ki. Ha az eljárás nem vezet eredményre, az épület akár lebontásra is kerülhet. Minderre azonban semmiféle szándékot nem lát.
Gajdos Attila önkormányzati képviselő szerint a régió egyik legnagyobb problémája az alacsony bérek és a megfelelő munkahelyek hiánya. Elismerte, ez ügyben az önkormányzatot is felelősség terheli, mivel nem volt kellőképp vállalkozó szemléletű. Ígérte, megtalálják a megoldásokat, s élnek a megfelelő javaslatokkal. Mindehhez magasabb szintű támogatásra is szükségük lesz, ezért pl. nem mindegy, hogy a kormányzatnak mi a szándéka a Szarvast is érintő vasútvonallal.
Utalt a képviselő-testületi ülésre, amelyen több javaslatot tett. A túlóratörvényre vonatkozó komoly vitákat váltott ki. Indítványában kezdeményezte, hogy az önkormányzati intézményeknél ne alkalmazzák a túlóratörvényt, a térség országgyűlési képviselője járjon el a törvény visszavonásában, ill. a szarvasi munkáltatóknál se lépjen érvénybe. Bár a kormánypárti többség valamennyit leszavazta, az mindenképp bizakodásra ad okot, hogy volt köztük olyan javaslat, amelyet csak minimális többséggel.
A Vasiparival kapcsolatban hangsúlyozta, nem ért egyet Babák Mihállyal, aki szerint a bezárás nem jelent komolyabb gondot az elbocsájtott dolgozókra nézve. Meggyőződése, hogy sokan nem fognak helyben munkát találni, ami újabb elvándorlásokat von magával. Továbbra is úgy véli, hogy a Gyulai Húskombinát példáját kellene alapul venni, ami a legfrissebb hírek szerint mára megduplázta árbevételét.
– Szarvas is lehetne sikertörténet. Mi kell ehhez? Én a hat évvel ezelőtti fideszes országgyűlési képviselő szavaival tudok élni, aki azt mondta: lakossági összefogás, országgyűlési képviselők, vállalkozói szemléletű önkormányzat, a cég dolgozói, kormányzati segítség és az adófizetők pénze. De hát ezt mi másra kellene költeni, mint hogy az emberek jobban éljenek? – sorolta a megoldókulcs összetevőit.
Szólt arról is, hogy két módosító indítványát is elfogadta a testület. Az egyik azt tartalmazta, hogy legyen olyan országosan ismert előadó a települési rendezvényeken, aki a lakosság számára ingyenesen elérhető. Erre a célra az önkormányzat több millió forintot különített el. A meghívások már szervezés alatt vannak, első példáját április 30-án élvezhetik az Erzsébet-ligetbe kilátogatók.
Emellett – a lakossági útépítéshez hasonlóan – lakossági járdaépítést is kezdeményezett. A Komép Városgazdálkozási Kft. az idei, erre a célra szánt keret 25%-át fordítja erre, oly módon, hogy az anyagköltséget az önkormányzati cég finanszírozza, az járdaépítést pedig a lakosság. A jógyakorlat Gyomaendrődön bevált, ezért bízik benne, hogy ezáltal Szarvason is sokkal több járda épülne.
