in , , ,

Azt érzem, hogy szeretve vagyunk

Bardon Ivett (Fotó: Babák Zoltán)
Bardon Ivett (Fotó: Babák Zoltán)

Bardon Ivett a színészi munkája mellett több zenei formációban is részt vesz. A legújabb zenei munkája egy, az elmúlt évben újraindult zenekar, a Sonar Bistro, akik az elmúlt évben adták Girls’ Night Out vol1. EP lemezüket, amelyen Ivett is énekelt. Az együttes szinte rögtön felkérte állandó énekesnőnek és már dolgoznak a következő EP-n.

De jelenleg a legfontosabb számára Mae Pollitt megformálása a Macska a forró bádogtetőn című Tennessee Williams drámában, amelyet Dósa Zsuzsa rendez.

– Ivett, színészileg nagyon nehéz szerepet alakítasz, milyen érzésekkel fogadtad a felkérést?

– Nem is arról beszélnék, hogy fogadtam a felkérést, inkább arról, most milyen érzéseim vannak vele kapcsolatban. Minden szereplőnek megvan a maga igazsága, és én ezt nagyon szeretem ebben a darabban. A próbafolyamatban folyamatosan arról beszélgetünk, kinek mi a célja, kiben milyen érzések munkálkodnak, kit milyen kapcsolat fűz az őt körülvevő emberekhez, a család többi tagjához. Nagyon megszerettem Mae-t, a szívemhez nőtt, nagyon komplex nő. Nem csak egy anyatigris, de szerető feleség is, aki szívvel-lélekkel a férje mögött áll. Én azt gondolom, Mae ugyanúgy elvégezte a jogi főiskolát, ahogy Gooper és valószínűleg abban is segített a férjének, hogyan tárják majd a család elé terveiket a vagyonelosztással kapcsolatban. Egyenértékű partnere a férjének, nem egy butuska nő, de tudja, hol a helye ebben a társadalmi körben. Prezentálnia kell a férjét, pontosan tudja mi a feladata, hogy kell viselkednie: bűbájosan társalog és pontosan tudja mikor, kinek mit kell vagy szabad mondani, hogyan kell viselkednie, milyen témákat kell felvetnie a társalgásban, hogy ne álljon be a kínos csönd, vagy, hogy a saját érdekeik érvényesüljenek. Erre volt Zsuzsának az az örökérvényű mondata, hogy „Minden erős és sikeres férfi mögött, áll egy erős és okos nő.” És azt gondolom, ez Mae-re nagyon igaz. Persze, néha nem tudja tartani a száját, ki-kibuknak belőle az indulat mondatai, hiszen nagyon fáj neki, amikor Gooper-t vagy a gyerekeiket bántják, támadják. Védi őket – a családját.

– Az Ármány és szerelem Sophie szerepében bebizonyítottad, hogy nem akármilyen színésznő vagy, több arcodat megmutattad, egy szerepen belül. Mae szerepe természetesen más, de jóval bonyolultabb és az egyik fontos szerepe a drámának. Amit elmondtál, számomra azt bizonyítja, teljesen azonosulsz a szerepeddel…

– Köszönöm a kedves szavaid! Igen, Sophie is nagyon a szívemhez nőtt, akárcsak Mae, mert nem sztereotip nőalakok. Úgy gondolom, nem érdemes másképpen játszani egy szerepet, mint pontosan tudni a karakter múltját, jelenét és azt is, vajon merre tarthat…

Az életünkben sokféle helyzettel találkozunk, sok mindent tapasztalunk, ha nem is a saját bőrünkön, akkor a minket körülvevő emberek elmeséléseiből. A színész ezekből építkezik és igyekszik ezeket a tapasztalásokat felhasználva a karakterben rejlő érzelmeket feltárni.

A Macska a forró bádogtetőn próbái alatt is sokat gondolkozunk együtt a kollégákkal, sokat beszélgetünk arról is, hogy ki hogyan találkozhatott először. Gooper, Mae, Brick és Margaret például valószínűleg az egyetemen ismerkedtek meg, ott találkoztak még fiatalfelnőttként, ez egy teljesen másfajta kommunikációt enged meg közöttük.

– Mae folyamatosan gúnyolódik sógornőjén, folyamatosan szúr, sebeket ejt… persze ez oda-vissza megy…

– Két erős nő találkozik és mindkettő próbálja védeni a családját. Margaret a férjét, Bricket védi, Mae esetében pedig ott van Gooper és az öt gyerek, illetve a hasában ott a hatodik. A terhesség extra érzelmeket és gesztusvilágot is hoz számomra, érdekes tapasztalás ez. Az elemző próbák után hamar kértem, hogy legyen meg a „babapocak”, mert természetesnek kell majd lennie a mozgásomnak, a gesztusaimnak. Hiszen ez egy teljesen „más állapot”…

– Nagyon fiatal vagy az életben, de szereped szerint öt gyermeked van, és útban a hatodik, milyen a gyerekekkel dolgozni, és milyen érzés öt gyermek anyukájának lenni a színpadon?

– Nem idegen terep számomra kisgyerekekkel foglalkozni, van ezen a téren tapasztalatom és nőként is munkál bennem az anyai ösztön. De színészként ez valóban egy új élmény, hiszen ott lesz velük a színpadon négy eleven kiscsaj. Jázminnal nem először találkozhatnak a Cervinus Teátrum nézői, mondhatni már rutinos gyerekszínész, Noémi pedig Zsuzsa drámacsoportjába jár. A két kicsi, Sári és Fanni még éppen, hogy elkezdte az iskolát, nekik teljesen új terep a színpad. De mindannyian nagyon figyelnek ránk, édesek és nagyon ügyesek is! Nekem pedig izgalmas, hogy anya lehetek a színpadon és beletölthetem a szerepembe azokat az energiákat, amelyek amúgy is munkálnak bennem.

– Úgy látom Zsuzsa nagyon határozott, aprólékos rendező, ráadásul nagyon jó hangulatúak a próbák. Milyen Zsuzsával a munka?

– Zsuzsa nagyon mélyen ismeri a darabot, játszotta is Margaret szerepét és nyilvánvalóan rengeteg gondolata van az előadással kapcsolatban, amiket el is mondott már az elemző próbákon. Azóta is folyamatosan újabb és újabb információval lát el bennünket minden karakterről és minden helyzetről.

Folyamatos együttgondolkodás történik, így épülnek fel a jelenetek. Élvezem a Zsuzsával való közös munkát és nagyon szabadnak érzem magam közben, mert sok színt használhatok, sok mindent próbálhatok ki és mutathatok meg magamból és mindeközben a rendezőnk türelmes velünk. Azt érzem, hogy szeretve vagyunk!

– Ivett mit jelent számodra az előadás?

– Ez gyakorlatilag egy pszichológiai dráma. Betekintést adunk egy család életébe, megmutatjuk örömüket, bánatukat és ezeknek minden pici rezdülését. Ezek intim dolgok és akkor csináltuk jól a dolgunkat, ha a néző azt érzi majd, egy kulcslyukon leskelődik.

– Sok nyitott kérdés marad a dráma végén…

– Egy család élete nem zárható le, mindig felmerülnek újabb helyzetek, így Pollitt-ék életének sem ott van vége, ahol összemegy a függöny, hanem folytatódik tovább.

Az emberi élet mindig újabb és újabb helyzetek elé állít minket, aztán millió lehetőség közül dönthetünk, merre indulunk ebből a helyzetből, így alakul ki a sorsunk. Az életünk döntések sokaságából áll és ez esetben a néző döntheti majd el, hogy ennek a családnak az élete (szerinte) hogyan folytatódik tovább.

– Jelmez?

– Nagyon szép jelmezem lesz: halványkék egészruha rózsaszín virágmintával és egy rózsaszín blézer, hozzá finom ékszerek. Zleszik Erika ismét gyönyörűen kivitelezte Nagy Szilvia csodás jelmezterveit. Várom, hogy felvehessem már a ruhát!

– Vasárnap felolvasó, miért szereted?

– Mert tulajdonképpen olyan, mint egy improvizációs színház: bármi megtörténhet, hiszen nem egy hetekig bepróbált produktum kerül a színpadra. A felolvasón a rendező elmondja, mit szeretne látni, mi olvasunk, és próbáljuk felvenni a ritmust, aztán bedobnak a mélyvízbe és így elképesztő meglepetéseket tudunk okozni a színpadon egymásnak és néha még önmagunknak is. Ez rettentően izgalmas, még akkor is, ha már egyre rutinosabbak is vagyunk benne.

– Köszönöm szépen a beszélgetést, további nagyon jó próbafolyamatot kívánok neked, nektek! Kívánom, hogy a közönség is annyira szeresse az előadást, amennyire ti szeretitek!

Galambos Edit

A fotót Babák Zoltán készítette.

0

Több mint ötmillió forint kerül Szarvasra a téli rezsicsökkentés keretében

Gajdos Attila és Pálinkás Tamás

A Jobbik szerint nem a felelőst, hanem a megoldást kell keresni Vasipari ügyben