in , ,

Egészhetes programsorozattal várja az érdeklődőket Körös-Maros Nemzeti Park

Bozó László (Fotó: Babák Zoltán)0
Bozó László (Fotó: Babák Zoltán)

Május 27-től a nemzeti parkok hetén ismét sok rendezvénnyel várja a látogatókat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó telephelyeken. Lesz családi felfedezőtúra a Körösvölgyi Állatparkban, múzeumi bemutató, madárismertető és gyűrűzés, valamint evezés a Körösön. A programokról részletesen a nemzeti park honlapján tájékozódhat.

Legutóbb, még május elején, a madarak és fák napján madárgyűrűzést tekinthettek meg az ornitológia iránt érdeklődők. Bozó László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének doktorandusz hallgatója, a Dél-Békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület alelnöke tartott bemutatót a témában.

Bozó László, aki tizenhét éve, gyerekkora óta foglalkozik madarakkal, 2013 óta pedig madarak gyűrűzésével, elárulta, hogy is zajlik ez a folyamat. Elmesélte, mire való a gyűrűzés, de történelmi dolgokat is mesélt.

A reggeli órákban kifeszítettek egy tizenkét méteres japán típusú függönyhálót egy bokros élőhelyre, ahol előzetesen felmérték, hogy jó madármozgás van, majd vártak. Nem telt el sok idő, alig fél óra, amikor egy nagy fakopáncs, egy feketerigó, illetve egy erdei pinty is a hálóba akadt.

– Egy-egy alumínium gyűrűt kapnak, amin van egy betűből és számból álló kombináció. Ezt követően megnézem, hogy tojó vagy hím a madár, fiatal vagy öreg, megmértem a szárnyát, megmértem a harmadik evezőtollát, és azt is, hogy milyen kondícióban van, majd ezt követően elengedtem – sorolta.

A madarakon két különböző paramétert néznek, az egyik a kondíciója, a másik a biometriai paraméterek. A szárny és a harmadik evezőhossz a biometriába tartozik. Ezeket az adatokat különböző statisztikai elemzésekhez tudják használni, például arra, hogy melyik populációba tartozik az adott madár.

– Nagyon sok fajnál a Kárpátokon kívüli populációkhoz tartozók hosszabb szárnnyal rendelkeznek, mert északabbról érkeznek, és ezáltal el lehet különíteni a Kárpát–medencei madaraktól – segített értelmezni a hallottakat Bozó László.

A madarak és fák napjának már 117 éves hagyománya van Magyarországon, köszönhető ez Chernel Istvánnak, valamint Herman Ottónak és Schenk Jakabnak.

Akit érdekel ez a folyamat, a következő madárgyűrűzési bemutató Kopánycs-pusztán lesz június 1-én, szombaton, de érdemes végigböngészni a többi programot is!

Szpisják Zsófia (7.b) és Szpisják Bence (8.a)

Az ország legügyesebb vegyészei csaptak össze Gyulán

0

A gyermekre még a nap is mosolygott Csabacsűdön