in

A történelem nem ismétli önmagát

„A történelem nem ismétli önmagát, de tanulságos” – ezzel az elgondolkodtató mondattal kezdi Timothy D. Snyder A zsarnokságról. Húsz lecke a huszadik századból című könyvét. A szerző Közép- és Kelet-Európa történetének szakértője, illetve a Holokauszt történetének elismert kutatója (ebben a témában a Fekete föld. A Holokauszt: Múlt és fenyegető jövő a Holokauszt eseményeit a szokásostól eltérő perspektívából vizsgálja, és részletesen mutatja be például a Balti államokban lezajlott népirtást). Magyar nyelven legutóbb 2019-ben jelent meg könyve A szabadság felszámolása címmel, melyet a 21. Század Kiadó jelentetett meg.

Snyder munkáinak jellemzője a kendőzetlen őszinteség, mely ezt a kiadványt is végigköveti: nem kertel, in medias res a dolgok sűrűjébe veti magát. A könyv javarészt Oroszországról szól: a történelem során kialakuló Birodalomról, annak transzformációjáról, melyet Szovjetunióként ismerhetünk, majd pedig ennek az entitásnak a meggyengüléséről, illetve demokratizálódásáról, végezetül pedig legutóbbi autoriter állammá válásáról, mely Vladimir Putyin személyével köthető össze. Megismerhetjük azokat a filozófiai gondolatokat, melyek Putyinra a legnagyobb hatással voltak (Ivan Iljin gondolatrendszere), illetve hogy mi az összefüggés az örökkévalóság és a szükségszerűség politikája között (ezek jelentik a könyv legnehezebb részét, de Snyder ezeket a gondolatokat is olvasmányosan tárja az érdeklődő elé).

A szabadság felszámolása részletesen taglal két, a közelmúltat jelentősen befolyásoló eseménysort: az egyik Oroszország Ukrajna elleni akciója, melynek során – kezdetben kimondatlanul, később kimondva – megszállták a Krím-félszigetet. A másik pedig a 2016-os amerikai elnökválasztás, melyben bizonyított volt az orosz befolyás jelenléte. Snyder ezeket az eseményeket a történész objektivitásával, tárgyilagosan és tényekkel, forrásokkal alátámasztva mutatja be. Ezek egyébként nem újdonságok, mindannyiunk számára ismertek lehetnek, feltéve ha az információszerzés nem egyoldalúan zajlik életünkben. A könyv ’ereje’ sokkal inkább abban rejlik, hogy a történések közötti összefüggéseket felvázolja, filozófiai tartalommal telíti meg azokat. Nem ítélkezik, mint már említettem, az objektivitást mindvégig megőrzi.

Véleményem szerint Snyder ezen könyve – karöltve a bevezetőben említett A Zsarnokságról című jóval rövidebb kiadvánnyal – azok számára, akiket érdekel a történelem, illetve napjaink eseményei, letehetetlen lesz, de azt hozzátenném, hogy az ’események nem kitaláltak, a valósággal történő bármilyen egyezés nem a véletlen műve.’

VéBé

Tetszett a cikkünk?

Fotó: Bencsik Ernő0

Nigériai falu és ittas madarak a mai angol érettségin

Fotó: Králikné Molnár Anna0

Ha szerényen is, de megemlékeztek a győzelem napjáról