Connect with us

Zöld zóna

Jakab Gusztáv a Trend FM Földgömbjében

Dr. Jakab Gusztáv a Körös árterében sárga nőszirmot fotóz (Fotó: Babák Zoltán)
Dr. Jakab Gusztáv a Körös árterében sárga nőszirmot fotóz (Fotó: Babák Zoltán)

Érczfalvi Andrással, a Trend FM szerkesztő-műsorvezetőjével beszélgetett Dr. Jakab Gusztáv, a Szent István Egyetem Tessedik Campusának tanára. A téma a “Körösök, a vizek változó útja” című, Földgömb magazinban megjelent cikk volt, aminek társszerzőjeként jegyzik a szarvasi természetfotóst.

Árpád Szarvashalomnál történt átkelésétől a szentandrási duzzasztó építését érintő adatokig szarvasi, szentandrási füllel is érdekes dolgok hangzottak el az interjú során.

A honfoglalást követően a magyarság elsősorban az árterek és az ármentes helyek határzónájában telepedett meg, ahol ártéri gazdálkodást, fokgazdálkodást, illetve a szilaj pásztorkodást lehetett folytatni.

Fokgazdálkodást manapság ismét kezdik felfedezni. A felszíni többletvizeket kivezették az ártérbe, és ott hasznosítsák, legtöbbször halgazdálkodást folytattassanak bennük. Árasztásos öntözéssel a mélyebben fekvő gyepes területeket lehetett öntözni. Akkoriban a józan ész, manapság a klímaváltozás diktálta-diktálja ezt.

A szilaj pásztorkodás azt jelentette az Árpád-korban, hogy a magasabban fekvő területeket legeltették a tavaszi csapadékos időszakban, amikor nyáron kiégett a puszta, akkor behajtották az alacsonyabban fekvő árterekbe, ahol még mindig buja zöld növényzetet tudtak a jószágok legelni.

A mezővárosok fejlődése és a török hódoltság véget vetett ezeknek a gazdálkodási formáknak. A törökök által megszállt terület, ahogy Szarvas is elnéptelenedett. Az 1400 településből huszonöt maradt  Békésben.

Megemlítette Tessedik Sámuelt, a szlovákok betelepülését és a város újraalapítását. Tessedik leírásai jó forrásanyagot biztosítanak a terület gazdaságát kutatóknak. Eszerint erdőtlen, fátlan, mocsaras vidék volt ez.

A cikk a Földgömb magazinban

A cikk a Földgömb magazinban

A folyamszabályozások eleinte még szervezetlen, majd a 19. század második felétől már szervezett formában zajlottak. A Körösök és mellékfolyóinak a szabályozása a 19. század elejétől egészen 1888-ig zajlottak Huszár Mátyás térképeit követve.

A Körösök szabályozása során 49 kanyarulatot vágtak le. Eredetileg 265 kilométer volt a folyó hossza, ami a végére 103 kilométerre rövidült. A legnagyobb munka a Szarvas-Békésszentandrási 29 kilométeres ág levágása volt. A Körös kákafoki kanyarulatának levágását a települések  vezetése kifejezetten ellenezte, de 1830-as nagy árvíz után már nem lehetett halogatni ezeket a munkákat.

Fotó: Dr. Jakab Gusztáv

Fotó: Dr. Jakab Gusztáv (további fotók a Facebookon)

1936 és 1942 között a békésszentandrási duzzasztó, ami a kor csúcsteljesítménye volt. Befejezésekor ez volt Magyarország legnagyobb vasbeton építménye. Két célja a hajózhatóság és öntözővíznek a biztosítása volt.

Fél Békés megyének a belvizét ez a  holtág fogadja be, ami kiemelt fontosságúvá teszi ezt az ágat. Magyarország ötödik legnagyobb állóvize manapság az idegenforgalom és a turizmus révén egyre ismertebb. A két funkció között van némi konfliktus, ugyanis az ágba érkező belvíz nem jó a turizmus céljára, jelentette ki a SZIE tanára, aki megjegyezte, hogy a magyar vizes kutatások egyik központja épp Szarvas, ahol a Körös holtága partján két kutatóintézet és egy egyetemi intézmény is található.

A Földgömb teljes adása meghallgatható itt, a cikk pedig elolvasható a magazinban nyomtatásban.

A fotók a Körös árterében készültek, miközben sárga nőszirmot és réti iszalagot fotóz.

Népszerű

Fotó: Babák Zoltán Fotó: Babák Zoltán

Edzőtáborral készültek a birkózók a bizonytalan szezonra

Sport

Fotó: Kepenyes Balázs Fotó: Kepenyes Balázs

Aladdin, Abu, Dzsini és persze Jázmin

Színház

Styecz Milán fehér szarvasi szerelésben (Fotó: Babák Zoltán) Styecz Milán fehér szarvasi szerelésben (Fotó: Babák Zoltán)

Magyar Kupa: az első akadályt sikerrel vette Soma alakulata

Sport

A turizmus a tourinformosok szemével

Turizmus

A rovatot támogatja:

Archívum

Kategóriák

Friss

Hirdetés

Connect