G.E.
A X. Vízi Színházi nyár egy táncfantáziával nyitott. Az Egri Gárdonyi Géza Színház Tánctagozata mutatta be a Topolányszky Tamás által megálmodott Magyar rapszódiát, melyet Liszt Ferenc életére és műveire alkotott. Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész koreográfiájával és rendezésében látott mű lélegzetelállító volt! A Szarvason előadott változat premier volt, hiszen ebben az átdolgozott formában most láthatta a közönség először.
„A rapszódia – eredetileg a görög rapszódok által előadott hősdal, hősi ének – ódai szárnyalású, szélsőséges lelkiállapotokat, nagy ellentétpárokat, végletes szenvedélyeket megfogalmazó lírai költemény; a zeneirodalomban laza szerkezetű, változatos érzelmi mozgású, szélsőséges dallamvezetésű, szabálytalan harmóniamenetű, gyakran népzenei motívumokat, népdalokat is feldolgozó, nagyívű, fantáziaszerű, virtuóz hangszeres kompozíció. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások, a gazdag érzelmi tartalom tökéletesen jeleníthető meg a tánc eszközeivel. A Magyar rapszódia című táncfantázia nem Liszt Ferenc életének időrendi bemutatása. A koreográfia a választott zeneművek hangulatát, érzelmi tartalmait követve, az emlékezés és az álom szabálytalan dramaturgiája szerint villantja elénk a híres zeneszerző életének fontos epizódjait, meghatározó alakjait.” – írja a bemutató műsorfüzetében Topolánszky Tamás.
A táncfantázia Liszt gyermekkorától, szerelmein, művészi kapcsolatain keresztül mutatta meg a zeneszerzőt, az embert. Liszt Ferencet Oláh Zoltán Kossuth-díjas m.v., az ifj. Liszt Ferenc szerepét Topolánszky Vince e.h. táncolták.
Anya: Rácz Réka, Caroline Saint Cricq grófkisasszony: Novák Laura. Marie d’Agoult: Kelemen Dorottya, George Sand: Törteli Nadin, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnő: Rovó Virág. Cosima, Liszt lánya, Wagner felesége: Törteli Nadin, Richard Wagner: Emődi Attila, Erkel Ferenc: Plita Márk, Démon: Bollók Ákos.
Az előadásban hallható Liszt-művek: Les Préludes, H-moll ballada, Rigoletto-parafrázis, II. Magyar rapszódia, Szerelmi álmok, A Villa d’Este szökőkútjai, Haláltánc. A zongoránál Gábos Judit zongoraművészt láttuk, hallhattuk.
Fantasztikusan megkomponált színpadképként volt jelen a zongora és gyönyörű jelmezben a zongoraművész, aki az előadás részeként volt jelen a színpadon. A díszlet, illetve a látvány Topolánszky Tamás, a nagyon szép jelmezek Papp Janó munkáját dicsérik. A két Liszt Ferenc jelmeze elegáns, visszafogott mind színben, mind mintában, a táncosok kabátja ötletes, mert mindkét oldalon viselhető jelmez – fehér és fekete –, melynek látványban, és dramaturgiailag is szerepe volt. Dramaturg Pinczés István, zenei munkatárs Nagy Zoltán. Szcenika Fodor Zsolt, Engler Imre. Koreográfusasszisztens Kelemen Dorottya, asszisztens Hódosi Ildikó.
Nagyon érdekes megoldás volt a két Liszt Ferenc közötti kapcsolat nagyon finoman „ment át egyikből a másikba” és ugyanez vissza. A Démon, aki a művészt kísérte életében fontos szereplő a műben, mind Liszt életében – de ki nem küzd démonokkal?
Topolánszky Tamás táncjátéka, ahogyan engem mindig, pénteken este is elvarázsolt. Az anya szerepe, a szerelmek, a magány, mind meghatározóak életünkben, Liszt Ferenc ezt gyönyörű zeneművekben komponálta meg. Topolánszky Tamás meglátta a zenében a táncot és a művek alapján megalkotta és koreografálta a maga Liszt Ferencét. Az élet azonban még csodálatosabbá tette a történetet, hiszen az ifjú Liszt Ferencet a koreográfusművész fia, Vince táncolhatta el, aki egyetemi hallgató. Számára ez volt a premier, mert itt került először színpadra az a változat, melyben a zeneszerző és előadóművész szerepét két táncos táncolta, ezzel jobban hangsúlyozva az élet változását.
A Newjság és a magam nevében szeretettel gratulálok az alkotóknak, a GGTánc Egernek, és az Egri Gárdonyi Géza Színháznak! Rendkívüli, izgalmas, szemet-lelket gyönyörködtető előadást láttunk, művészi előadásban.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
