R.É.
Ha megnézünk egy jó filmet, ami szép vagy érdekes helyszíneken játszódik, vágyunk oda.
A vizuális élmény megfogja az embert, de mi van, ha egy könyv olvasásakor kerülünk ilyen helyzetbe?
Cserháti Éva A Sellő titka című krimije itt játszódik Magyarországon, Budapest, Eger és Szekszárd városokban. Tehát megoldható a helyszín felkeresése.
A történetben a Kiemelten Életellenes Ügyeket Felderítő Főosztály alcsoportja sorozatgyilkosság ügyében nyomoz. A gyilkosságokkal párhuzamosan fut egy görög vonal, ami országunkban zajlott, de keveset tudunk róla, mert történelemből nem tanultuk.
Miért is él olyan sok görög felmenőkkel rendelkező ember hazánkban?
Mit kell /kellene/ tudnunk a Beloiannisz falu megalakulásáról?
Ezekre a könyv nem ad választ, de muszáj utána nézni, mert folyamatosan azon gondolkodunk, hogy is volt ez? – 1948-ban több száz gyerek érkezik Görögországból az ott zajló polgárháborúból menekülve… A többi eseményre fény derül a könyvből, nem szeretnék spoilerezni.
Milyen helyszínek nem hagyják nyugodni az embert? – Az író a hazájából politikai okok miatt elmenekült Makrisz Agamennon görög származású Munkácsy-díjas szobrász művei köré fonja történetét, akinek felesége Makrisz Zizi szintén Munkácsy-díjas grafikusművész.
Szekszárdon az 1919-es mártírok emlékműve, Egerben a Hatvani kapu téren álló félalakos Lenin szobor, Budapesten a Honvéd téren a spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékműve az ő nevéhez fűződik. Elég sok szobra volt Magyarországon és számos európai országban a művésznek, de a rendszerváltás után nagyrészüket elmozdítottak a helyéről. Többek között az előbb említett alkotásokat is.
A Széll Kálmán téren álló Sellő-díszkút is a szobrász munkája, melyet felesége készítette mozaikok díszítenek. A könyv innen kapta a címét.
A mai, kortárs krimiíró második könyve, de egy induló krimisorozat első kötete A Sellő titka.
Hol lehet rábukkanni ezekre az eltávolított szobrokra? – Budapesten a Memento parkban.
A kommunista diktatúra gigantikus emlékműveit itt tekinthetjük meg. Látható Osztapenko, aki a Balaton felé vezető utat, Steinmetz kapitány pedig a 4-es főútat őrizte Budapesten. De itt van az egri félalakos Lenin szobor is, még több őt mintázó szobor társaságában. Találkozhatunk Marx, Engels, Dimitrov és más „kommunista hősök” alakjával. Agamennon alkotásai is helyet kaptak a parkban.
A Sellő-díszkút pedig ma is ékesíti fővárosunkat az egykori Moszkva tér Krisztina körút felőli oldalán. A 6,5 méter magas alkotást 1980-ban avatták és 2016-ban újították fel.
A könyv történelmi eseményeket dolgoz fel izgalmas csomagolásban, ajánlom minden krimikedvelőnek.
A helyszínek felkeresése a történetet közelebb hozza a képzeletünkhöz és legalább olyan lenyűgöző, mint a cselekmény.
