Ünnepek múltán az ünnepekről

A hagyományőrzés olykor nem több mint kimondott szó, ami mögött ott él a múlt emléke. Ennél rosszabb a helyzet akkor, ha az adott nemzet, nemzetiség ezeket a tradíciókat nem ismeri, vagy csak minimális tudással rendelkezik róluk. Az utókor feladata átörökíteni mindezt a jövő nemzetékének, és beépíteni értékeit passzív vagy aktív formában a hétköznapokba. Kérdés, hogy mi az, ami még megmenthető, s vajon a mai kor gyermekei mennyire befogadók?

A Köztünk élnek magazinműsor a szlovák ünnepi hagyományokat veszi górcső alá, kiemelten a karácsonyi és a húsvéti szokásokra fókuszálva. Ennek oka, hogy szokásaik leginkább az emberi élet fordulóihoz és a jeles napokhoz kapcsolódtak. A műsor keretében Frankó Anna, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke legnagyobb keresztény ünnepet átszövő tradíciókról beszél, Gyurcsik János pedig személyes emlékeit osztja meg a hallgatósággal. Jani bácsi még arra is élénken emlékszik, hogyan készülődtek a lányok a locsolók fogadására, mit kaptak jutalmul a vödör vízért cserében, illetve a hajadonok sikítozását is mosolyogva idézi fel.

Szó esik az ünnep elmaradhatatlan ízeiről, valamint a vallási vetületéről is. Kiderül, néhány évtizede még jóval mélyebben éltek az emberekben a keresztény szokások, amelynek szerves részét képezte a templomba járás és az imádság.

Karácsonyra vonatkozóan több érdekesség is elhangzik. Urbancsokné Pljesovszki Ildikó egyebek arra is választ ad, miért került egykor a karácsonyfa a mestergerendára, illetve mivel díszítették fel az ünnep szimbólumát. Megtudhatják továbbá, milyen ételek kísérték végig a jeles napokat, s miképp jelent meg az egymásra való odafigyelés, gondoskodás.

– Ez ünnep volt, de nem úgy, mint ma. Akkor az volt a lényeg, hogy a szentestét közösen eltöltjünk. Ha csak abba gondolunk bele, hogy ma átlagosan két gyermeket nevelünk, akkoriban nyolc sem volt ritka. Ha a szülő minden gyermeket meg szeretett volna látogatni karácsonykor, egy nap alatt négy helyre kellett eljutnia. Általában vittek lekvárt, mézet, általuk készített lekvárt vagy süteményt, de sohasem ez volt a lényeg, hanem az együttlét – ragad ki egy szemléletes példát a családi kötelékek hangsúlyozására.

A hatodik rész foglalkozik továbbá a gazdasági év jellegzetes eseményeivel, a vetéssel és a betakarítással, és természetesen a szilvatermesztéshez kötődő szokásokat is feleleveníti. A műsor január 18-án, 12 órakor kezdődik, a 105.4-en, a Rádió Szarvas hullámhosszán.

A TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00185 azonosítószámú, Köztünk élnek című projekt támogatási összege 2 804 278 Ft. A projekt az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

(x)