ban/ben ,

Búcsú Sanyitól

Tiszavári Sándor (1943-2021)
Tiszavári Sándor (1943-2021)

2020 novemberében jelent meg egy nekrológ, amelynek első mondata így szólt: Mindenkit, aki ismerte, megdöbbentett a hír: a mindig vidám, beszédes, csupa élet Tiszavári Sándorné, Klári, a Vajda Péter Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgatóhelyettese tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Alig négy hónap múltán megismételhető ez a mondat, „csupán” a nevet és a munkahelyet kell átírni: Tiszavári Sándor, a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola nyugalmazott adjunktusa. Igen: Sanyi követte feleségét, majdnem olyan váratlanul távozott, mint ő.

– Nem volt beteg. Ellátta magát, eljárt a boltba, ki-kiment a telekre. Elfáradt, feladta – mondta leánya, Klárika.


Tiszavári Sándor (1943-2021)

1943-ban született Csépán. Kunszentmártonban érettségizett. 1966-ban a szegedi főiskolán szerzett matematika-kémia-műszaki ismeretek és gyakorlat szakos tanári oklevelet, majd 1986-ban a szegedi egyetemen pedagógia szakos diplomát.

Kezdő tanárként, 1966-ban érkeztek Szarvasra feleségével Tiszavári Sándorné Farkas Klárával. Kapcsolatuk diákszerelemből erősödött házassággá. Sanyi az akkori 2. Számú Általános Iskola tanára lett, Klárit a Gimnázium fogadta.

Tiszavári Sándor minden ismerősének Sanyi volt: mosolygós, kedves, közvetlen egyéniség. Egyszerre kerültünk a „kettesbe”, és hamar egymásra találtunk. Ő örült, hogy az ismeretlen tantestületbe csöppenve akadt egy kolléga, aki barátként fogadta, én örültem, hogy a közös kedvtelésben, a barkácsműhely kiépítésében egy műszaki ismeretekben gazdag, segítőkész társra találtam. Első barkácsgépemet az ő segítségével tudtam csak összeállítani. Ma is működik.

Talán nem az alkalomhoz illő, de jellemző egyéniségére, kapcsolatunkra: délutánonként munkaruhába bújva kutattuk az akkori MÉH-telepet, csapágyakat, alkatrészeket kerestünk barkácsolt gépeinkhez, vasmaghoz való lemezeket gyűjtöttünk, rézdrótot tekertünk le kiselejtezett szerelvényekről, hogy aztán az ő szaktudásával hegesztőtrafó legyen belőle. Lett!


A tantestületbe könnyen beilleszkedett. Mindenkihez kedves volt, szolgálatkész. A gyerekekkel is hamar megtalálta a hangot: szigorú volt, de következetes. Szívesen vett részt a tanórán kívüli foglalkozásokon, melyeknek gyűjtőneve akkor az úttörőmunka volt. Megtalálta a hangot az idősebb kollégákkal is: az egyik legfőbb segítője lett Kalmár Laci bácsi nyaranta szervezett dömösi úttörőtáborainak. A „nomád” erdei táborokat – segítségével – a gyerekek építették fel, remek programokat szerveztek, fürödtek a Dunában, túráztak az erdőben.

Nyolc évig volt általános iskolai tanár. 1974-ben a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola tanára lett: matematikát, oktatástechnikát és annak módszertanát oktatta, a hallgatók gyakorlatait vezette , szabadidős programjaikat szervezte. Pályája felfelé ívelt adjunktus lett (1977).

– A főiskola hallgatói szerették, szívesen hallgatták előadásait, vettek részt a gyakorlatain. Mint kolléga figyelmes, segítőkész volt – emlékezett rá dr. Lipcsei Imre dékán. Közben – 1967-1983-ig .– óraadóként dolgozott a 615. Sz. Szakmunkásképzőben.
1998-ban váltott: a Székely Mihály Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Diákotthon Vasút utcai tanműhelyének vezetője lett nyugdíjba vonulásáig. (2004)

Nyugdíjasként műhelyében, Körös-parti telkén foglalta el magát.


Feleségével két gyermeket neveltek fel. Sándor is, Klári is Szarvason érettségizett. Sándor: fluidum bányászmérnök lett olaj után kutatott a világ különböző tájain. Gyermekei: Gábor és Emma. Klára ügyvéd, gyermekei: Ferenc, és Gergely.

Gyermekei így emlékeznek édesapjukra:

Lételeme volt a gyerekek, tanítványok közt lenni. Sokat segített nekik, külön programokat, kirándulásokat szervezett a szakmunkásképző tanulóinak, mindig bizalommal fordultak hozzá a diákok. Kedvtelése volt a fotózás, barkácsolás, éveken át hajómodell-építő szakkört tartott. Rendkívüli türelem, kitartás és megbízhatóság jellemezte minden apró ügy-dolog fontos volt számára.

A családban is biztos támasz volt, habár kevésbé volt beszédes, megfontolta a szavakat, a tanácsai sokat segítettek, és előre vittek minket, akkor, amikor arra a legnagyobb szükség volt.


Gyászukban együttérzünk velük; volt kollégái, ismerősei nevében:

Kutas Ferenc

Tetszett a cikkünk?

Dósa Zsuzsa Timkó Jánossal és Boronyák Gergellyel a Hurok két személyre című darabban

Dósa Zsuzsa: Szeretnénk kapcsolatot tartani a közönséggel

Tiltó kiírás egy üzlet ajtaján

Még ennél is szigorúbb szabályok lépnek életbe