Newjság
A tavalyi évben sok megyeszékhelyünkön csökkent az albérletek iránti kereslet, ami a bérleti díjakban is meglátszódott. Ennek oka a koronavírus miatt bevezetett intézkedések, melynek következtében az egyetemisták hazaköltöztek, a munkavállalók pedig home office-ra álltak át. Viszont a harmadik hullám végével ezek a korlátozó rendeletek megszűntek és ismét megindult a vadászat a kiadó albérletek iránt.
Az ingatlennet.hu elemzéséből pedig megtudhatjuk, hogy milyen mértékű is volt az áremelkedés az el elmúlt egy évben a népszerű egyetemi városokban.
Itt emelkedtek a leginkább az albérleti díjak
Korábbi években hazánk fővárosában, ahogy az eladásra kínált ingatlanok árai emelkedtek, úgy nőttek az albérletárak is. A járványidőszak alatt azonban már nem növekvő, hanem csökkenő tendenciáról beszélhetünk mindkét piac esetében. A harmadik hullám végével ismét megnőtt a kereslet az albérletek iránt, melynek következtében újból emelkedni kezdtek a bérleti díjak. Tavaly a júliusi 3434 forintos átlag négyzetméterár 2021 márciusára 3132 forintra csökkent. Idén júliusban pedig már átlagosan 3305 Ft/m2-es átlagáron lehetett egy budapesti lakást bérbe venni.
Csökkentek a kiadó lakások átlagos négyzetméter árai a járványidőszaka alatt Szegeden, Miskolcon és Debrecenben is. Ezen nagyvárosokban is Budapesthez hasonlóan a nyár kezdetével emelkedő tendenciáról beszélhetünk. Esetükben ugyanis több hónapban is előfordult nagyobb csökkenés vagy éppen csak stagnálás. A legfrissebb 2021. júliusi adatok szerint Szegeden 2334 Ft/m2, Pécsen 2347 Ft/m2, Miskolcon pedig 2469 Ft/m2 volt a lakások havi átlag bérleti díja.
Egyre drágábbak az albérletek a közkedvelt egyetemi városokban
Bizony számos olyan egyetemi város akad, ahol bár az elmúlt egy évben voltak hónapok, amikor olcsóbbá váltak az albérletek, összességében az idei évet mégis drágulás jellemezte. Ide tartoznak az olyan nagyobb városaink, mint Veszprém, Győr és Miskolc. Lássuk, mennyivel kellett a bérlőknek idén mélyebbre nyúlniuk a zsebükben.
2020 júliusához képest 2021 júliusában négyzetméterenként átlagosan 200-400 forinttal mutatkoztak magasabbnak az albérletárak Veszprémben, Győrben és Miskolcon is. Míg Veszprémben 2100 forintról 2280 forintra ugrottak az átlagos négyzetméter árak, addig Győrben 2140 forintról 2480 forintra.
Veszprém pedig a vizsgált városok közül drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt 12 hónapban. Az idei esztendő hetedik hónapjában a bérleti díjak a 2200 Ft/m2-re emelkedtek, a tavaly év ugyanezen hónapjának 1800 forintos négyzetméterenkénti átlagos áráról. Persze ez az átlagos bérleti díj a fővárosi nyomába se ér, de így sem olcsók az albérletek a városban. A győri albérletek ezt a befektetési céllal történő lakásvásárlás népszerűségének köszönhetik, ami nem meglepő, hiszen az egyetemi városban helyet kapott az Audi gyára is, nem mellesleg a város elhelyezkedése is kiválónak mondható.
Egyedül Kaposvár albérletpiacán a vizsgált időszakban nem emelkedtek látványosan az árak, sőt a leginkább stagnálásról beszélhetünk. Ahogy a tavalyi év harmadik negyedévének kezdetén, úgy idén is 1650 forintos átlagáron lehetett bérbe venni egy lakóingatlant Somogy megye székhelyén.
A negyedik hullám kezdetével vajon többet ér majd a pénzünk az ingatlanpiacon?
2020. első negyedéve óta számos olyan esemény következett be, ami igencsak befolyásolta az ingatlanpiaci árak alakulását Magyarországon. Azonban 2021-ben bevezették az 5%-os áfa kulcsot az új építésű lakásokra, a rozsdaövezet ingatlanainak fejlesztési támogatását nem utolsó sorban októbertől bevezetésre kerül az új építésű ingatlanokra igénybe vehető 2,5 százalékos fix kamatozású támogatott hitel, mely várhatóan szintén hatást fog gyakorolni a hazai ingatlanpiacra. A CSOK és a kedvező áfa jelenleg még magasan tudja tartani keresletet, így a négyzetméter árakat is, viszont ha ezek kivezetésre kerülnek valószínűsíthetően érezhető lesz majd a visszaesés. A folyamatos kínálati ára növekedés megállt. Az, hogy mi várható a jövőben a jelenlegi bizonytalan helyzetben szinte megjósolhatatlan. A szakértők erről úgy vélekednek, hogy a változás mértéke majd leginkább a negyedik hullám miatt bevezetett korlátozó intézkedések mélységétől fog függeni.
