Újabb tárlat nyílt Erdélyi Attila festményeiből a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében
Újabb tárlat nyílt Erdélyi Attila festményeiből a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében (Fotó: Babák Zoltán)
ban/ben ,

Egyszerre megrázó és elgondolkodtató Erdélyi Attila kiállítása

Újabb tárlat nyílt a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében

Bár már régebben a város tulajdonában vannak Erdélyi Attila képei, de csak tíz éve ismerhettük meg azokat, elevenítette fel az előzményeket Babák Mihály polgármester a Tessedik Sámuel Múzeumban a művész festményeiből nyílt tárlat megnyitóján.

Elmondta, ő mindig kereste a képeiben Franciaországot, Párizst, ahol élete egy részében alkotott.

Erdélyi Attila sajátos kifejezésmódja miatt kevésbé találta meg a franciás, a párizsias jegyeket festményeiben (a művész élete végén Párizsban élt, alkotott és hunyt el – a szerk.). A művész a színekkel, a formákkal, az arcokkal inkább gondolatokat akart ébreszteni.

“Ez is egy elgondolkodtató kiállítás, amin egy kicsit meg kell fejteni a mondanivalót”, foglalta össze véleményét a város polgármestere. “Az élet mindig válaszokat vár a felvetett kérdésekre. Meg kell értenünk a körülöttünk levő világot. Én úgy értelmezem, hogy a művész is a válaszokat kereste az élet által feltett kérdésekre”, tette hozzá.

Szenes János Erdélyi Attiláról és a Misur családról, személyes jó ismerőseiről osztotta meg élményeit, ismereteit. A művész édesanyja, Misur Ella néni döntött úgy, hogy Párizsban elhunyt fia több száz festményből és szobrokból álló gyűjteményt Szarvas városára hagyja. Arra, hogy a hagyatékból évente kiállítást rendezzenek, egy másik családtag, Merényi András által létrehozott alap teremt lehetőséget.

Győri Erzsébet, Zsada művész szemmel beszélt a munkájáról. Ebből kiderült, hogy Erdélyi Attila igen változatos palettát használt a golyóstolltól kezdve a diófapácon és a temperán át a monotípiáig.

“Ezen a kiállításon portréábrázolásai kaptak leginkább hangsúlyt. A bejáratnál egyből három önarcképe látható. Ezek egy kicsit pozitívabb hangulatúak, mert portréi többnyire az emberi gyötrődésről szólnak. Képei expresszívek, tragikusan drámaiak, megrázó érzést keltenek”, mondta Zsada.

Az Erdélyi Attila által használt technikák közül a monotípiát emelte ki, ami egyszeri lenyomatot jelent a képgrafikai technikák között. Ezt a megnyitó végén az érdeklődők ki is próbálhatták.

A tárlat összeállításában Fabó Éva játszotta a főszerepet.

A kiállítás április 18-ig tekinthető meg a Tessedik Sámuel Múzeum nyitvatartási idejében.

Tetszett a cikkünk?

A KEK-győztes szegedi csapat

Négy szarvasi az egyetemi röplabdakupa bajnokcsapatában

A nézőtérről ugrott be a játszani a fehérmezes Hooligans góljának szerzője

A nézőtérről hirtelenjében igazolt játékos lőtte a Hooligans egyetlen gólját