ban/ben

Békésszentandrás 303. születésnapján a 19. századra emlékeztek

Hévizi Róbert emlékezett Békésszentandrás múltjára
Hévizi Róbert emlékezett Békésszentandrás múltjára (Fotó: Babák Zoltán)

Csekély számú érdeklődő mellett zajlott az a megemlékezés Békésszentandráson, amikor újratelepítésének 303. évfordulóján Hévizi Róbert, a Békéssy János Hagyományőrző és Helytörténeti Egyesület elnöke elevenített fel egy újabb epizódot – ezúttal a település 19. századi – történelméből.

Az évszázad egyik legjelentősebb beruházása 1803-ban kezdődött, mutatott a mellette álló 1805 körül átadott református templomra. A templom tornya gömbölydedebb volt, mostani formáját 1910-ben kapta, mondta.

Az 1810-es években már háromezer feletti lakosa volt Szentadrásnak, amit akkor még Szent-Andrásnak hívtak. Annak ellenére, hogy 1855-ben és 1871-ben két hullámban kolera tombolt, lakossága az évszázad végére megduplázódott. A jelentős létszámnövekedés azt mutatta, hogy a település életképes volt, az itt élők megteremtették azt a közeget, ahol jól érezték magukat.

1836-ban adták át a bikazugi átvágást, ami a furugyi, illetve az alacsonyabban fekvő részeket védte meg az áradásoktól. A folyószabályozást a csergettyűi átvágás tette teljessé, mert távolabbra került a folyó, ezzel megnyílt a lehetőség az addig jellemzően állattenyésztésből élők számára, hogy egyre nagyobb területet vonjanak művelés alá.

Ekkor épült meg a Szarvas-Szentandrás közötti út kockakőből. Az akkoriban még Békés vármegyéhez tartozó Öcsöd, illetve Tiszaföldvár felé orientálódó Szentandrás számára ez az út újabb irányt nyitott Szarvas felé, ami később meghatározóvá is vált.

Az 1848-as forradalmi eseményektől messze voltak a szentandrásiak. Akkor lassabban terjedt az információ, mint ma, de a szabadságharchoz már jelentős támogatást tudtak nyújtani az elődök az erre vonuló csapatoknak. Meg nem erősített az, hogy Damjanich egy éjszakát a mostani Posta épületében töltött.

Az első ipartestület megalakulása 1872-ben nemcsak a gazdaság és az ipar szempontjából jelentett nagy előrelépést a céhek után, hanem a közösségi élet szempontjából is.

Ekkor, 1872-ben döntött úgy a település elöljárósága, hogy Szentandrást nagyközséggé nyilváníttatja. A század 80-as éveiben, megkülönböztetendő a több Szentandrástól, Békés-Szent-Andrásként is említik már a levéltári források.

1896-tól kezdődően írták mai formájában a település nevét. Ebben az évben, 1896-ban épült meg a községháza, ami mi is a települési közigazgatás székhelye.

Ebben az évszázadban sok olyan személy volt, aki maradandót alkotott a település életében, mondta Hévizi Róbert. Közülük egyet említett, az egyesület névadóját, Békéssy Jánost, aki 37 évig volt itt jegyző. Neki köszönhető, hogy az idejében kötött megállapodásokat, szerződéseket egy nagy könyvbe írta, ami ma is megtalálható a gyulai levéltárban.

“Én úgy gondolom, büszkén emlékezhetünk vissza elődeinkre, hiszen megtették azt, ami a feladatuk volt, megteremtették a lehetőségét annak, hogy az utánuk jövő generációk tovább építsék, tovább szépítsék ezt a települést. Most nekünk van ilyen feladatunk mindazok ellenére, hogy az előrejelzések nem azt mutatják, hogy könnyű időszak előtt állunk”, zárta a 19. századi Békés-Szent-András idejébe tett történelmi kalandozását Hévizi Róbert.

Az esemény a szokásokhoz híven egy nemzeti színű emlékművön történt elhelyezésével, és az emlékezés csomóinak kötésével zárult.

Tetszett a cikkünk?

15 Points
Upvote Downvote
Gajdos Attila az MSZP irodája előtt tartott sajtótájékoztatóján 2021. szeptember 16-án

Fogynak a pártok Szarvason, nincs már MSZP, se Jobbik

A 18. életévét még be nem töltött Kerekes Sándor (fehérban) a Szarvasi FC 1905 OMTK ULE 1913 elleni mérkőzésen

Ismét nehezen indul a bajnokság a Szarvasi FC 1905 számára