Veterán kézisek emlékeztek: fél év kellett a tegeződéshez

Tizenharmadik alkalommal jöttek össze a Veterán Szarvasi Kézilabdások. 2009-ben alakult a társaság emlékezve a békés megyei kispályás bajnokságra, ahová a szarvasi csapat 1959 nevezett először.

Első alkalommal 20 jöttünk össze, és ezt követően minden év június elején találkozunk. Kivétel volt 2020, amikor a Covid miatt lett elhalasztva. Az évek során többen csatlakoztak a társasághoz, de sajnos többen is távoztak. A 14 év alatt 20 sporttársunk elhalálozott. A megjelentek száma egyre csökken. Legtöbben a kor és betegség miatt nem tudnak már részt venni ezeken az összejöveteleken.

Június 9-én délelőtt – hagyományosan a Vadászkürt vendéglőben – volt a gyülekező. A névsorolvasás után néhányan átmentünk az Alkotmány utcai Sportcsarnokhoz és megkoszorúztuk Bankó Sándor emléktábláját

Bankó Sándor volt a szarvasi kézilabda megalapítója 1933-ban. Az idén 90 éve pattog szarvasi fiatalok kezében a kézilabda. Az összejövetelt az elmaradhatatlan fotózás és az ebéd követi az elmaradhatatlan Opó féle roláddal, majd a késő délutánba torkolló beszélgetés, emlékek felelevenítése, ismert és ismeretlen sztorik mesélése.

Emlékei felidézésére kértük Doba Ferencet, a Szarvasi Spartacus SC NBI/B-s csapat egykori kapusát: “1966-ban jöttem a Szarvasi Vajda Péter Gimnáziumba tanulni Pataki György (Teó) tanár úr hívására. Jó kis kézi csapat jött össze a gimiben, olyannyira, hogy 1970-ben Országos Középiskolás Bajnokságot nyertük. Elég jól ment a védés, ezért Koltai Lajos tanárúr és edző már másodikos koromban behívott a felnőtt csapat edzéseire. Nem is tudtam hogy köszönjek csókolom vagy jó napot, mikor beléptem az öltözőbe a nagyok közé. Nyári Misi bácsi csapatkapitánytól megkérdeztem, hogy hol öltözzek. Azt mondta, Apácskám ott a sarokba az a fogas, az a te helyed. Minden edzésen ott voltam, szorgalmasan végeztem a feladatokat és egy fél év után kaptam engedélyt a felnőttek tegezésére. Jól éreztem magam Szarvason, ide nősültem. Sokáig itt laktam, bár elköltöztem, de mindig szívesen jövök ha hívnak, mert itthon vagyok. Jó összejönni és emlékezni. Bízom benne, mint a többiek is, hogy jövőre újra itt.”

nym.

Fotón hátsó sor balról: Sebők György, Nyári Mihály, Dudás János, Lestyan-Goda Pál, Doba Ferenc, Opauszki György, Pálos Béla, Chlebniczky János, Veszter Géza. Első Sor: Takács Imre, Kiss Imre, Blaskó Pál, Gulyás Mihály, Chlebniczky Jánosné, Veszter Gézáné. A fényképezésre később érkezett Darida Pál és Szirony Pál.

Fotó : Babák Zoltán